V. Önkormányzati Szabadegyetem: Idén is fontos témák voltak terítéken

Október 15–17-én tartotta Nagymegyeren szokásos önkormányzati szabadegyetemét a Pro Civis polgári társulás, amely ilyen minőségében a legfontosabb fóruma a magyar önkormányzati képviselőknek, polgármestereknek Szlovákiában. Az immár ötödik tanácskozás központi témái idén a magyar nemzetstratégia mentén megvalósuló önépítkezés, illetve a szlovákiai magyarság gazdasági felemelkedését segítő pályázati lehetőségek, valamint a kisebbségi oktatásügy egyre égetőbb gondjai voltak. Az érdeklődésre jellemző, hogy idén is száznyolcvanan töltötték meg a város kultúrházának nagytermét, ahol az előadások mellett szakmai vitára, kötetlen beszélgetésekre és egy-egy – egymástól távol eső – régió képviselőinek tapasztalatcseréjére is lehetőség nyílt. A szakmai tanácskozás ezúttal is úgymond kétpólusú volt, hiszen a péntek délelőtti előadók zömmel magyarországi szakpolitikusok, míg a délutáni téma előadói – egy kivétellel – hazai szakemberek voltak.
Őry Péter, a Pro Civis polgári társulás elnöke köszöntője után Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete mondott megnyitót. Ebben hangsúlyozta és példákkal illusztrálta a Magyarország és Szlovákia közti egyre élénkülő gazdasági kapcsolatok fontosságát. Mint mondta, a kölcsönös kereskedelmi forgalomban Pozsony Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere. Ez a forgalom 2015-ben elérheti a 9 milliárd eurót. Kölcsönös érdek a mikro- és a középgazdaságok erősítése. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, a jövő útja mindenképpen összefogásban, a kölcsönös bizalomban és a megegyezésben rejlik a két ország között. Kiemelte, hogy a közös gondok közös megoldása kiindulási alapját képezheti a más területeken fennálló vitás kérdések megoldását.
Ugyancsak köszöntötte a fórumot Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke is. Az MKP-elnök felszólalásában arról beszélt, hogy három téma van, ami jelentős mértékben érinti az önkormányzatokat. Az első a kisiskolák ügye, amelyben az MKP a törvénymódosítás mellett van. „Ami most történik, az egy ördögi terv a kormány részéről, mivel abba szeretné belekényszeríteni a választások előtti öt hónapban az önkormányzatokat, hogy döntenie kelljen, hol legyen és hol ne legyen iskola. Ebbe a kísérletbe nem szabad belemenni. A legfontosabb az, hogy a választások után olyan összetételű parlament legyen, amely ebben a kérdésben jobb döntést hoz.” – hangsúlyozta. Azt is kiemelte, hogy a kormány nagyot késik a pályázati kiírások területén. Ezekre oda kell figyelni a megyék szintjén is, legyünk ott a döntéseknél, akkor tudunk segíteni a településeken. Majd szólt arról, hogy az MKP vitára bocsátotta az önkormányzati modell tervezetét, amely furcsa módon éppen a magyar közélet egyes szereplőitől részesült elutasításban. Arra is kitért, hogy jó lenne, ha némely magyarországi pártok önmérsékletet tanúsítanának, mert csak rontanak a helyzetünkön. Az MKP Berényi szerint a kormányváltásban érdekelt, és lehet a Smer nélkül is kormányt alakítani tavasszal. Ne az legyen a vita tárgya: ki legyen a Smer koalíciós partnere. A választások fő kérdése: visszaadni az embereknek a bizalmat, hogy ne az oligarchák uralkodjanak, de a kis- és középvállalkozók. Az asszimiláció megfordítható, az európai példák közül a baszkok jogállását említette, hozzátéve, nekünk is megvan a felkínált modell, ez pedig az MKP által kínált önkormányzati dokumentum.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ismertette az államtitkárság küldetését. Szólt arról, hogy például a Bethlen Gábor Alap segítségével a magyar állam mintegy 60 milliárd forinttal támogatja a a határon túli magyarságot. Szólt a kettős állampolgárság fontosságáról és arról, hol tart ez a folyamat. A Kárpát-medencei magyarság számarányát tekintve csökkent, de míg a tömbmagyarság esetében pozitív, a szórványban aggasztó a helyzet, helyenként hetven százalékos a csökkenés. 12,5 millió magyarról beszélhetünk a Kárpát-medencében, míg a világban élő magyarok száma közelíti a 15 milliót. Szólt a programokról, például a Petőfi-programról, amely a szórványmagyarságot segíti (a rendezvényen bemutatkoztak a program felvidéki ösztöndíjasai). A figyelem központjában a magyar-magyar kapcsolatok erősítése áll (átjárhatóság-program). Méltatta az önkormányzati szabadegyetem fontosságát, hiszen az ilyen rendezvények jó forumot teremtenek a tapasztalatcserének, hiszen szakmai továbbképzést biztosítanak az önkormányzati tisztségviselőknek.
Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója előadásában elmondta, hogy a Kárpát-medence egységes gazdasági régióként kell, hogy működjék. Ma is időszerű a kihívás: paradigmaváltásra van szükség ahhoz, hogy a felvidéki magyarság részese legyen egy Kárpát-medencei gazdasági összefogásnak. „Mindig a brüsszeli pályázatokról beszélünk, de vannak-e közös gazdasági céljaink? Fejlesztési cél, összefogás? A válasz: nincsen. A nemzetstratégiai intézet ezért kidolgozott egy gazdaságstratégiai fejlesztési programot és Kárpát-haza Fejlesztési Hálózatot, amelynek 402 fejlesztési szakértője azért dolgozik, hogy összetartó és gyarapodó legyen a Kárpát-medencei magyarság, hogy ne szoruljon háttérbe a kisebbségben élő magyarság. A magyarság háttérbe szorulását csak komplex gazdasági programmal lehet megállítani, a széttagoltságot egységnek kell felváltania.” – mondta a szakpolitikus. „A 2014-20 közötti időszakra a kormány olyan fejlesztési programot dolgozott ki, amelyben részt vehetnek a határon túli, külhoni magyarok is. Az előző kormány ezt nem tartotta prioritásnak, ezért 2010 után gyakorlatilag 2014-ig nem volt mozgásterünk. A transznacionális együttműködésnek immár nincs akadálya, Magyarországon keresztül lehet finanszírozni pl. felvidéki projekteket is. Ezek kapcsán évi százmilliárd forintos összegről (a hét év alatt hétszázmillió) beszélhetünk. Molnár György azt is elmondta, hogy felmérték a Kárpát-medence sűrűn lakott területeinek gazdasági teljesítményét, és az eredményeket figyelembe véve indítanak gazdasági fejlesztési programokat a 2020-ig tartó időszakban. Itt szeretnék kihasználni a határon túli együttműködést támogató brüsszeli dotációs programokat. A lehetőségeket kihasználva kívánják elérni a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítését.
A következő előadó az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat kft. igazgatója, Skapinyecz Péter elmondta, a határon túli vállalkozások segítése is a feladatuk. „Szeretnénk olyan együttműködéseket kialakítani határon túli és magyarországi vállalkozások között, hogy például harmadik piacon is közösen meg tudjunk jelenni. Az a célunk, hogy a Kárpát-medencei régióban minél nagyobb jövedelem termelődjön, és ez a jövedelem helyben is maradjon. Ezt a pénzt az itt működő cégek használják fel, az ő eredményeiket javítsa. Ezáltal munkahelyeket teremtsenek és az itt élőknek nyújtsanak jobb megélhetést.”
A délelőtti előadásokat Abaffy Patrícia, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Európai Területi Társulásokért Felelős Osztályának osztályvezetője előadása zárta. Ő az EGTC-k és ETT-k (vagyis a régiók, kistérségek) együttműködésében rejlő lehetőségeket vette számba, kiemelve előadása végén, hogy a már meglevő ETT-khez bármelyik önkormányzat csatlakozhat napjainkban is.
Délután Hrubík Béla, Ipolynyék polgármestere osztotta meg tapasztalatait a jelen levő polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel. Az ipolynyéki önkormányzatnak több sikeres eu-s pályázat mellett egy nagypályázatot is sikerült elnyernie a 2010-2012-es időszakban, amelyben négy ország sok községe vett részt. Ennek köszönhetően sikerült felújítaniuk többek közt a községben látható tájházat, de térrendezést és kopjafaállítást, számtalan határokon átnyúló kulturális programot is sikerült megvalósítaniuk.

A péntek délutáni előadásokról (iskolaügy, felvidéki magyar nyelvű oktatás) ITT olvashat
A szombati előadásokról (szórványprogram, felvidéki hungarikumok) ITT olvashat
 

A rendezvény főtámogatója a Bethlen Gábor Alap