2300 kifogást nyújtottak be az építési törvényjavaslathoz

Nem lesz könnyű sorsa az új építési törvénynek, mellyel az 1976-ban meghozott és azóta 328-szor módosított, jelenleg hatályos törvényt akarja felváltani a kormány. Az augusztus 18-án zárult két hónapos társadalmi és tárcaközi egyeztetés során több mint 2300 észrevételt nyújtottak be a készülő jogszabályhoz, ebből 1 143-at elvi kifogásként.
64 egyéni és csoportos (4) kifogás született a jogszabályhoz, illetve a hozzá kapcsolódó más törvénymódosításokhoz. Többen kérték, hogy az építési eljárás résztvevőinek tervezett körét szűkítsék, illetve bővítsék. A kisajátítási törvény tervezett módosításaihoz 38 szubjektum 352 kifogást nyújtott be, ezekből 78-at elvi jelentőségűként. Az építésügyi tárca szóvivője a SITA hírügynökségnek kifejtette: a kifogások nagy része a kisajátítási törvényben szereplő definíciók, fogalmak egyértelműsítését, illetve a közérdek érvényesülését szolgáló kapcsolatrendszert érintette.
A csoportos vélemények esetén a tárca meg akarja vizsgálni a benyújtott petíciós ívek hitelességét, mert első ránézésre az a véleménye, több közülük nem tartalmaz legalább 500 aláírást, így eleve kizárható az egyeztetési folyamatból. A munkacsoportok ezt követően vitatják majd a kifogásokat és javaslatokat, bevonva a vitába azok benyújtóit is. A Via Iuris polgári társulás pl. a települések saját területükre vonatkozó döntéshozatali jogának korlátozását, illetve a polgárok jogainak túlzott korlátozását kifogásolja az építkezési engedélyezési eljárásában. Az urbanisztikai intézet viszont azt kifogásolja, hogy az új szabályozás túlzott mértékben beavatkozna a telkek és építmények tulajdonosainak tulajdonjogába.
Az új építési törvény célja olyan jogszabályi környezet létrehozása, amely az építkezések minőségét, gyorsaságát és hatékonyságát növeli, az építési fegyelem szigorú betartása mellett. Minden település köteles lesz saját elvi építési tervet kidolgozni, és bevezetésre kerül a foghíj-beépítési tervezés is. Korlátozásra kerül az épület-elhelyezési eljárás, a kisméretű építmények esetében pedig eltörlésre kerül. Kisajátításra négy alapfeltétel együttes teljesülése esetén kerülhet sor, mégpedig az elengedhetetlenül szükséges mértékben, kizárólag közérdekből, törvény alapján és arányos térítés mellett. A kisajátításról a kerületi székhely járási hivatala hozhatna döntést. Újraszabályozza a törvény a kisajátítás-kártalanítás, illetve a szolgalmi jog anyagi kompenzálásának feltételeit.