66 elnök- és 2 510 képviselőjelölt a megyei választásokra

Szeptember utolsó napján éjfélig adhatták le javaslataikat a megyeelnöki posztra, illetve a kerületi önkormányzatok képviselőire a pártok, politikai mozgalmak, koalíciók, valamint a független jelöltek. A választások iránt a politikusok részéről nagy az érdeklődés, hiszen a nyolc megyei elnöki posztért 66 jelölt küzd majd meg november 9-én, a képviselőjelöltek száma pedig 2510, ami csaknem nyolcszor annyi, mint amennyi mandátum elosztható.

A számok még változhatnak, hiszen a kerületi választási bizottságok október 10-éig kiiktathatják a listákról azokat a jelölteket, amelyek valamilyen, a törvényben pontosan meghatározott feltételeknek nem felelnek meg (például lakhelye nem abban a megyében van, ahol jelölteti magát). De azért is módosulhatnak még a jelöltlisták, mert minden pártnak, mozgalomnak és koalíciónak joga van három nappal a szavazás megkezdése előtt visszavonni a jelöltet, de a választásokon való indulásról ugyancsak három nappal a szavazást megelőzően maguk a jelöltek is lemondhatnak. Ettől függetlenül az önkormányzatoknak húsz nappal a szavazás megkezdése előtt minden választópolgárhoz el kell juttatniuk a jelöltek jegyzékét, az esetleges változásokról aztán a szavazókörben szerezhetnek tudomást a választók, a bizottságnak a kötelessége tájékoztatni ugyanis arról, hányan nem indulnak a választásokon a korábbi listákon feltüntetettek közül és pontosan kik azok.
Az elnöki poszt betöltése iránt a legnagyobb az érdeklődés Pozsony megyében, ahol 12 jelöltre adtak le javaslatot a megyei választási bizottság jegyzőjének. Besztercebányán 11 jelölt indul, Kassa megyében pedig 10. A képviselőjelöltek számát illetően Sároseperjes megye vezet toronymagasan, hiszen az 57 mandátumért összesen 460 jelölt verseng majd – összehasonlításként: a szomszédos Kassa megyében, ahol ugyancsak 57 jelölt juthat mandátumhoz, mindössze 330-an mérettetik meg magukat.
A választásokkal kapcsolatban érdemes tudni, hogy annak érvényessége és eredményessége nem függ a választópolgárok aktivitásától, a szavazásra jogosultak részvételi arányától. Elvben tehát még az is előfordulhat, hogy egy-egy választási körzetben (a legtöbb esetben azonos a járás területével, Dél-Szlovákiában ez alól például csak az Érsekújvári járás a kivétel, mert önálló körzetté alakította a megyei önkormányzat Érsekújvár és Párkány környékét) egyetlen szavazó dönti majd el, kik jutnak mandátumhoz a megyei önkormányzati képviselőtestületben. Bár ez csak elvi lehetőség, a választói aktivitás azonban valósan is az egyik legnagyobb kérdés, bizonytalansági tényező a közelgő választásokkal kapcsolatban. A legutóbbi két választás során a részvételi arány alig érte el a húsz százalékot, a felmérések azt mutatják, ezúttal sem várható ennél jelentősen nagyobb érdeklődés a szavazók részéről, ami nem jó, sőt, bizonyos értelemben érthetetlen is. Hiszen a megyék fontos kérdésekről döntenek, olyanokról, amelyek közvetlen hatással vannak hétköznapjainkra, mint a közúthálózat állapota, középiskoláink működése, az egészségügyi és szociális szolgáltatások minősége, a kulturális intézmények gazdagsága és kínálata. Általánosságban pedig a megyei képviselőtestületek joga és kötelessége kidolgozni és elfogadni az adott régió gazdasági és szociális fejlesztési tervét, valamint a lakosság érdekében együttműködni és – akár európai uniós alapok felhasználásával is – közös fejlesztéseket megvalósítani a szomszédos országok határ menti régióival. Van hát miért az urnákhoz vonulni november 9-én.
/neszméri/