Az önkormányzatok gazdasági feladatai az I. negyedévben

A 2013-as év gazdasági szempontból komoly feladatok elé állítja az önkormányzatokat. A szlovák gazdasági helyzet, valamint az egész Európai Unió gazdasági helyzete arra készteti a tagállamok kormányait, hogy hathatós intézkedéseket hozzanak, melyek révén konszolidálni tudják költségvetési gazdálkodásukat. Mivel az önkormányzatok költségvetése kapcsolódik az állami költségvetési mutatókra, az állam megszorító intézkedései befolyásolják az önkormányzati gazdálkodást is.
Annak érdekében, hogy a falvak és városok folyamatos eladósodása csökkenjen, megegyezés született memorandum formájában a Szlovák Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovákiai Falvak és a Városok Szövetsége (ZMOS) között. A memorandum értelmében az önkormányzatok felvállalták, hogy a 2013-as évi költségvetésükben 15 százalékkal csökkentik folyó kiadásaikat. Ez a csökkentés 5-százalékos személyi kiadáscsökkentéssel, valamint 10-százalékos dologi kiadáscsökkentéssel (vásárlások és szolgáltatások) számol. Mivel már az előző időszakban is érezhető volt a gazdasági válság hatása, melynek minimalizálása érdekében az önkormányzatok igyekeztek feltárni és megtalálni a tartalékaikat, megszorító intézkedéseket léptettek életbe, egy újabb 15 százalékos kiadáscsökkentés komoly feladat az önkormányzati gazdálkodásban.
A 2013-as év költségvetésével összefügg, és a költségvetési bevételek szempontjából lényeges dolog, hogy 2013 januárjától változás áll be az iskolaügy finanszírozásában is. Ez a változás a megosztott adókban is megnyilvánul. Lényege, hogy az egy gyerekre eső normatív összeget azok az önkormányzatok kapják majd meg, ahol a gyereknek az állandó lakhelye van. Tehát nem az az önkormányzat, amely működteti a szabadidő-központokat, zeneiskolákat, nyelviskolákat vagy óvodákat, hanem az a község, ahol a gyerek állandó lakhelyre van bejelentve. (A gyermek lakhelye szerinti önkormányzat a normatívát annak alapján fogja intézménynek folyósítani, hogy a gyermek hová iratkozott be.)
A költségvetés jóváhagyása általában a költségvetési év utolsó negyedében történik. Abban az esetben, ha az önkormányzatoknak nem sikerül a törvény által megszabott struktúrában összeállítani (folyó költségvetés, tőkekiadások és pénzügyi műveletek költségvetése), és a képviselőtestülettel december végéig jóváhagyatni a következő év költségvetését, ez a feladat átvivődik a következő évre. Ez egyben azt is jelenti, hogy úgynevezett költségvetési provizórium lép életbe. Lényege, hogy a gazdálkodás az előző évben jóváhagyott költségvetésből indul ki bizonyos megszorításokkal (pl. nem lehet új beruházást elkezdeni, a kiadások nem léphetik túl havonként az előző év összkiadásainak 1/12-ét). A provizórium addig tart, amíg a képviselőtestület nem hagyja jóvá a költségvetést. Ezt követően a provizórium alatti gazdálkodás bevételeit és kiadásait el kell számolni a jóváhagyott költségvetéssel. Gazdálkodási szempontból mindenképp előnyösebb az előző évben jóváhagyatni a következő év költségvetését. Ehhez viszont az szükséges, hogy az önkormányzatoknak releváns információi legyenek mind a bevételek, mind a kiadások várható alakulásáról.
A gazdasági év elteltével az elmúlt időszakot le kell zárni, és ki kell értékelni. Az előző év költségvetési gazdálkodásának a kiértékelése és a könyvelési zárás elkészítése az első negyedév legfontosabb feladatai közé tartozik.
A könyvelési zárás összeállítását a Törvénytár 431/2002. számú, a könyvelésről szóló törvénye és hatályos módosításai együtt szabályozzák. Ezen kívül az önkormányzatoknak még figyelembe kell venniük a Szlovák Pénzügyminisztérium 24 501/2003-92. számú rendeletét és annak módosításait, mely az önkormányzatok részére meghatározza a könyvelési folyamatokat, összefüggéseket és a könyvelés szabályzatát, valamint a 1407/2003-92. számú pénzügyminisztériumi rendeletet és későbbi módosításait, mely a községek és falvak részére a könyvelési zárással kapcsolatos alapinformációkat taglalja. A könyvelési zárlat a könyvelési törvény 17. paragrafusának első bekezdése értelmében egy strukturált áttekintés azokról a tényekről, melyek a könyvelés tárgyát képezik. Végső soron a lényege az, hogy a könyvelési zárlat megbízható és valós képet nyújtson az egész éves gazdálkodásról, az önkormányzat gazdasági és pénzügyi helyzetéről.
Fontos része a zárási folyamatnak a leltározás és annak kiértékelése. A leltározásnak az összes önkormányzati vagyonra ki kell terjednie, tehát arra a vagyonra is, amit az önkormányzatok bérbe vagy pedig kezelésbe adtak más jogi személyek, vagy pedig természetes személyek – vállalkozók – részére. A leltározást a könyvelési törvény (Tt. 431/2002.) szabályozza. A végleges jóváhagyott leltározási jegyzék nélkülözhetetlen része a zárási folyamatnak, melynek jelentősége abban nyilvánul meg, hogy alátámasztja a könyvelésben kimutatott vagyon helyességét.
Ez a folyamat, tehát a zárás, melynek végeredménye a könyvelési zárlat elkészítése (az év végi könyvelési kimutatások: mérleg, kimutatás a bevételekről és a kiadásokról, megjegyzések), az első fontos gazdasági feladat. Az önkormányzatok, valamint az általuk alapított költségvetési és járulékos szervezetek, a minisztériumi rendelet alapján kötelesek összesítés céljából a könyvelési zárlatot meghatározott időben az illetékes adóhivatalnál leadni. Ez az időpont január végére és február első felére tehető, tehát nem egyezik meg a versenyszférára általánosan vonatkozó határidővel, ami március 31-e. Az önkormányzatoknak még a könyvelési zárlat végleges verziójának elkészítése és leadása előtt egyeztetniük kell az általuk alapított szervezetekkel, hogy a köztük lévő gazdasági kapcsolat azonosan legyen kimutatva. Az adóbevallást, ugyanúgy, mint a többi jogi személynek, március végéig (amennyiben nincs halasztás bejelentve) kell leadni az adóhivatalokban.
A zárással kapcsolatosan nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy azok az önkormányzatok, melyeknek részesedésük van vállalkozásokban (pl. kft.-ben, részvénytársaságban), ki kell kérniük azokat az adatokat (amennyiben vannak), melyek befolyásolják az önkormányzat zárását.
Fontos tényező, hogy a könyvelési zárást könyvvizsgálóval jóvá kell hagyatni. Az auditálás legkésőbbi időpontja a következő év vége.
A Törvénytár 583/2004. számú, a területi önkormányzatok költségvetési szabályzatáról szóló törvénye és hatályos módosításai értelmében a gazdasági év eltelte után az önkormányzatok kötelesek zárszámadást készíteni. A zárszámadás összeállítását az említett törvény 16. paragrafusa szabályozza. A zárszámadás pontos képet ad a az előző év költségvetési gazdálkodásáról. Elkészítéséhez szükséges, hogy az önkormányzat pénzügyi elszámolást készítsen, rendezze pénzügyi kapcsolatait az általa alapított vagy létrehozott szervezetekkel, jogi és természetes személyekkel-vállalkozókkal, akik az önkormányzattól támogatást kaptak, valamint az állami költségvetéssel és a megyei önkormányzattal.
A zárszámadás az önkormányzati gazdálkodás összes területét érinti. Tartalmazza a költségvetés kiértékelését, a mérleg magyarázatát, az adósságok összetételét. Amennyiben az önkormányzathoz támogatott szervezetek is taroznak, a zárszámadás érinti ezen szervezetek előző évben elért eredményeit és legfontosabb gazdasági mutatóit. Ha az önkormányzat vállalkozással is foglalkozik, akkor az ebből a tevékenységből adódó költségek és nyereségek is a zárszámadás összetevői.
A zárszámadás meghatározó része a költségvetés pénzügyi kiértékelése. A költségvetési gazdálkodás költségvetési többlettel vagy pedig költségvetési hiánnyal zárul. A költségvetési többlet nem azonos a könyvelési nyereséggel. Amennyiben a költségvetési gazdálkodás költségvetési többlettel zárul, az önkormányzat köteles minimálisan a többlet 10-százalékos értékében tartalékalapot képezni. A költségvetési többlet felhasználásáról, a tartalékalap képzéséről, valamit a költségvetési hiány fedezéséről mindig a képviselőtestület dönt.
Mivel a zárszámadás az önkormányzati gazdálkodás legfontosabb dokumentumai közé tarozik, kidolgozására megfelelő figyelmet és időt kell fordítani, és a testületbeli elfogadása előtt, minimálisan 15 napra nyilvános vitára kell bocsátani.
A zárszámadás nem azonos az éves gazdasági jelentéssel. A zárszámadás kidolgozására a Tt. 583/2004. számú törvénye kötelezi az önkormányzatokat, az éves gazdasági jelentés kidolgozására pedig a könyvelési törvény (Tt . 431/2002. sz.). Jelentős különbség a két gazdasági anyag között az, hogy az éves gazdasági jelentést a képviselőtestületnek nem kell jóváhagynia. Tartalmát tételesen határozza meg a törvény.
Az alábbiakból kitűnik, hogy az első negyedévben az önkormányzatok legfontosabb feladatai közé az előző év eredményeinek feldolgozása és ezeknek a törvények által megszabott struktúrába való rendezése tartozik (könyvelési zárlat, zárszámadás, éves gazdasági jelentés, programok szerinti költségvetési kiértékelés, pénzügyi kiértékelés). Ide sorolható még – amennyiben az előző évben nem lett jóváhagyva – az éves költségvetés kidolgozása.
Gazdasági szempontból az önkormányzatok legfontosabb feladati közé tarozik a folyamatos költségvetési gazdálkodás bebiztosítása.

Lelkes János