Az önkormányzatok gazdasági feladatai az utolsó negyedévben

Az önkormányzatok működésének alapvető szabályait, az önkormányzatiságot és az önkormányzati gazdálkodást több jogi rendelet szabályozza. Közülük legfontosabbak a Törvénytár 369/1990. számú törvénye a községi önkormányzatokról, a Tt. 583/2004. számú törvénye a területi önkormányzatok költségvetési rendjéről, a Tt. 523/2004. számú törvénye a közigazgatás költségvetési szabályzatáról, valamint a Törvénytár 138/1991. számú törvénye a községek vagyonáról, és ezen törvények későbbi módosításai. Az önkormányzati gazdálkodásnál több más jogszabályt, általános érvényű rendeletet és belső rendeletet is figyelembe kell venni a folyamatos gazdálkodás bebiztosításához.
Az önkormányzati gazdálkodás alapja a költségvetés, melynek összeállítása az utolsó negyedév egyik legfontosabb gazdasági feladata. A költségvetés a pénzügyi gazdálkodás alapja, melynek összeállítását és belső összetételét a Törvénytár 583/2004. számú törvénye határozza meg. Lényeges dolog, hogy a költségvetés tükrözze az egyes önkormányzatok prioritásait, melyeket a választási programokban deklaráltak, valamint az ezek megvalósításához szükséges reális pénzügyi hátteret. Ehhez egyrészt sok adat összegyűjtésére és alapos elemzésére van szükség, valamint ezek megvitatására és elfogadtatására a képviselő-testületben. Általában az önkormányzatok tisztában vannak a költségvetésre vonatkozó törvényes feltételekkel. Eszerint a folyó költségvetés csak kiegyensúlyozott vagy pedig nyereséges (többlettel záró) lehet. Hiány csak a törvényben tételesen meghatározott esetekben keletkezhet, mégpedig akkor, ha az önkormányzat az előző időszakban az Európai Unió költségvetéséből, állami költségvetésből vagy pedig törvény alapján támogatást nyert, amelyet az év végéig nem merített ki. A hiánynak egyeznie kell azzal az összeggel, amelyet az önkormányzat a nyert pénzforrásokból betervez a folyó évi kiadásaiba. Tehát a folyó költségvetés hiánya nem lehet több, mint a még ki nem merített pénzforrásoknak az összege. A beruházási vagy tőkebefektetési költségvetésnek szintén kiegyensúlyozottnak vagy többlettel zárulónak kell lennie. Hiány csak abban az esetben lehet, ha kifedésére biztosított a fedezet. Ez történhet hitelből, költségvetésen kívüli forrásokból, tartalékalapból, az előző évben fel nem használt pénzforrásokból vagy pedig a folyó költségvetés adott évi többletéből. Amennyiben az önkormányzat hitelfelvételhez folyamodik, teljesítenie kell még a költségvetési szabályzat (Tt. 583/2004.) 17. paragrafusában meghatározott feltételeket, amelyek szerint hitel akkor vehető fel, ha a község össztartozása nem haladja meg az előző év valós folyó bevételeinek 60 százalékát, és – egyidejűleg - az éves hiteltörlesztések összege nem haladja meg az előző év valós folyó bevételeinek 25 százalékát. Ezen feltételek betartásának ellenőrzése – még a hitel felvétele előtt – a főellenőr törvényben meghatározott kötelessége. Az összköltségvetéshez még hozzátartoznak a pénzügyi operációk is, melyek viszont nem részei a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak. Főleg a hitelek és kölcsönök merítésére, ezek törlesztésének kimutatására, továbbá a költségvetésen kívüli források (például a tartalékalap vagy más pénzforrások) költségvetésbe való bekapcsolására szolgálnak. Az összköltségvetés - tehát a folyó költségvetés, a beruházási költségvetés, valamint a pénzügyi operációk együtt - csak kiegyensúlyozott vagy nyereséges lehet. Semmi esetben nem keletkezhet hiány. Amennyiben hiány keletkezik, az a költségvetési rendszabály megsértését jelenti.
A költségvetés összeállítása nehéz feladat, és ezt még jobban megnehezíti az a tény, hogy az adóhányad, amely az éves költségvetés bevételi oldalának meghatározó részét képezi, sajnos nincs államilag garantálva, gyakorlatilag a személyi jövedelemadóból származó központi bevételek függvénye ez az összeg. Ahogy az elmúlt 4-5 esztendőben, az idei, 2013-as évre előirányzott mutatók is módosítva – csökkentve – lettek. Ez a csökkentés azon önkormányzatok gazdálkodását, amelyek költségvetésükön belül vagy más forrásokból nem számoltak tartalékkal, nagymértékben megterheli, kisebb települések esetében szinte ellehetetleníti. Ehhez kapcsolódik az a feladat, amelyet a költségvetési törvény 12. paragrafusának 3. bekezdése szabályoz, amely szerint folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gazdálkodást, a bevételek és kiadások alakulását, és az által bebiztosítani, hogy az év végén a folyó költségvetés kiegyensúlyozott legyen. Amennyiben a folyó költségvetés valós mutatói eltérnek a tervezettől, és fennáll a veszélye a deficittel záruló folyó gazdálkodásnak, az önkormányzatok törvényből adódóan kötelesek olyan költségvetési intézkedéseket foganatosítani, amelyekkel elérhető a folyó költségvetés kiegyensúlyozottsága (a kiadások csökkentése vagy pedig a bevételek növelése). Amennyiben szükséges és indokolt, költségvetési módosítást kell elfogadni. A költségvetési módosításra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az eredeti költségvetésre, tehát ugyanolyan struktúrában kell kidolgozni és jóváhagyatni, mint az eredeti költségvetést, és elfogadása előtt legalább 15 napra közzé kell tenni.
A költségvetéssel szorosan összefügg – és az utolsó negyedév gazdasági feladatköréhez kapcsolódik – a helyi adók és illetékek összegének az elkövetkező időszakra való meghatározása. Ennek jogi alapját a Törvénytár 582/2004. számú törvénye biztosítja. Amennyiben az önkormányzatok úgy döntenek, hogy nem változtatnak a már meghatározott helyi adók összegén, nem szükséges újra tárgyalni és a testületben jóváhagyatni az ezt szabályozó általános érvényű rendeletet. Viszont ha módosítani szeretnének bármelyik tételen vagy összegen, ennek formája az új általános érvényű rendelet elfogadása és kihirdetése. A rendeletek elfogadásánál ügyelni kell a határidőkre. Figyelembe kell venni, hogy az általánosan érvényű rendelet tervezetét minimálisan 15 napra közzé kell tenni még a képviselő-testületben való jóváhagyása előtt, hogy az érintettek érvényesíthessék hozzászólásaikat. Természetesen ezeket a hozzászólásokat ki kell értékelni. Miután a képviselőtestület minősített többséggel jóváhagyta a tervezetet, ki kell hirdetni a helyi szokásoknak megfelelő módon, és csak az ezt követő 15. nappal lép hatályba, amennyiben a tervezetben nincs meghatározva későbbi időpont (legkésőbb január 1.). Ha az önkormányzat úgy ítéli meg, hogy a tervezetet még a kihirdetés előtt a szakbizottságokban is meg kell vitatni és el kell fogadtatni (ez nem kötelező, az önkormányzatok működési rendjétől függ), ezzel az idővel is számolni kell. Mivel a helyi adók és illetékek összege olyan témakör, amely sokakat érint, érdemes ennek a feladatnak időt és figyelmet szentelni. Fontos tudnivaló, hogy a helyi adók összegét, valamint az illeték összegét évközben már nem lehet módosítani.
Az önkormányzatok további törvényből adódó kötelessége az önkormányzati vagyon kezelése és védelme, amelyet a Törvénytár 138/1991. számú törvénye szabályoz érvényes módosításai értelmében. Általában az önkormányzatok saját lehetőségeiket figyelembe véve, törvény adta kereteken belül, általános érvényű rendelet formájában, belső rendeletet dolgoznak ki a vagyongazdálkodásuk szabályozására. Ennek része az önkormányzati vagyon leltározása is, melynek elvégzése az utolsó negyedév gazdasági feladatai közé tartozik. A leltározás módját az említett jogszabályon kívül a Tt. 431/2002. számú törvénye határozza meg.
Összegezve az utolsó negyedév legfontosabb feladatai gazdasági szempontból: a jövő évi költségvetés kidolgozása és jóváhagyása, általános érvényű rendeletek elfogadása, amennyiben azok változnak, és ezért befolyásolják – növelik vagy csökkentik - a folyó költségvetés bevételi oldalát, a költségvetés folyamatos figyelemmel kísérése és kiegyensúlyozottságának bebiztosítása, valamint a vagyon leltározása.
Ezen kívül még több más feladat is hárul az önkormányzatokra, melyek közül nagyon lényeges a gazdasági törvények módosításainak nyomon követése és applikálása a mindennapi önkormányzati munkában, valamint azon törvények figyelése és elemzése, amelyek befolyásolják az önkormányzati gazdálkodást.
Jelenleg is a parlamentben van a SMER konyhájából kikerült képviselői törvényjavaslat, amellyel a Tt. 369/1990. számú törvénye módosítása várható. Ezzel a módosítással a polgármesterek jogkörét kívánják megerősíteni a testülettel szemben. Annak ellenére, hogy a parlamenti ellenzék nem támogatja az említett jogszabály ilyen szellemű módosítását, nagyon valószínű, hogy az előterjesztett változatban fog elfogadásra kerülni. Hatását az önkormányzatokra majd a hatályba lépése után lehet értékelni.
Az önkormányzati munkát és gazdálkodást további törvények, illetve jogszabályi rendeletek is szabályozzák, amelyek sok feladatot rónak az önkormányzatokra – vagy átruházott állami jogköröket, esetleg adminisztratív jellegűeket. Legfontosabb feladat viszont, amely nem időszakhoz kötött, a gördülékeny, a lakosság érdekeit szem előtt tartó gazdálkodás bebiztosítása az adott törvényes kereteken belül.

Lelkes János