Az önkormányzatok gazdasági feladatai a harmadik negyedévben
A harmadik negyedévben gazdasági szempontból az önkormányzatok fontos feladatai közé tartozik az első félév könyvelési zárásának elkészítése a Törvénytár 431/2002 számú törvényének, a könyvelésről, értelmében, valamint az önkormányzat féléves gazdálkodásának a kiértékelése, melyet a Törvénytár 583/2004 sz. törvénye szabályoz a területi önkormányzatok költségvetési szabályzatáról érvényes módosításai értelmében.
A féléves könyvelési zárlat elkészítésének határideje általában július 20. Ezt a dátumot a Szlovák Pénzügyminisztérium rendszeresen pontosítja és a Pénzügyi Közlöny által közzéteszi. A féléves könyvelési zárlat hasonló, mint az éves könyvelési zárlat, csak kisebb terjedelmű és nem tartalmazza azokat a pénzügyi operációkat, melyek kizárólag az év végéhez kötődnek (Ide tartozik például a leltári különbözetek kikönyvelése, tartalékok képzése, és hasonló év végi könyvelési operációk). A féléves zárlat elkészítésénél fontos tényező, hogy az önkormányzatoknak ügyelniük kell többek között arra, hogy a könyvelési zárlatuk helyesen és helyes értékben kifejezve tartalmazza az összes első félévhez kapcsolódó gazdasági műveleteiket, melyek a könyvelés tárgyát képezik.
A könyvelési zárlat alapján az önkormányzatok elkészítik a féléves gazdálkodás kiértékelését. Mivel az önkormányzatok költségvetés alapján gazdálkodnak, a gazdasági kiértékelés alapja a jóváhagyott költségvetés. A kiértékelés lényege valójában az, hogy a jóváhagyott költségvetésben előirányzott mutatók teljesítését kell összehasonlítani a valós eredményekkel. Amennyiben a költségvetési bevételek eltérnek az elvártaktól, vagy pedig a költségvetési kiadások túllépik a jóváhagyott mutatókat, ki kell elemezni az okokat, melyek következményeképp a költségvetés teljesítése eltér az előirányozottól és olyan intézkedéseket foganatosítani, melyek bebiztosítják a kiegyensúlyozott gazdálkodást. Félév elteltével már látható, hogy a költségvetés keretében elfogadott értékek reálisan teljesíthetők- e, hisz ebben az időszakban már a helyi adók ki vannak róva, a részesedési adók összege is ismert valamint a havi térítésekből már lemérhető, hogy az önkormányzatok akadálymentes működésére kiadott tételek összhangban vannak–e a jóváhagyott költségvetési mutatókkal.
A T.t. 583/2004 számú törvénye 12. paragrafusának 3. bekezdése előírja, hogy az önkormányzatoknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a folyó költségvetésük alakulását, annak érdekében, hogy év végére a folyó költségvetési gazdálkodás eredménye kiegyensúlyozott vagy pedig pozitív legyen. A költségvetési törvény (T.t. 583/2004) nem engedi meg, hogy a folyó költségvetés hiánnyal záruljon, kivéve a törvényben taxatívan meghatározott eseteket. Tehát a folyó költségvetés akkor zárulhat hiánnyal, ha az említett törvény 10. paragrafusának 8. pontja értelmében a község a tartalékalapját meríti, vagy pedig az állami vagy az EU költségvetéséből előző évben célirányosan nyújtott és év végéig nem kimerített pénzeszközöket használja fel a folyó évben. Annak érdekében, hogy a költségvetési gazdálkodás összhangban legyen a törvénnyel, lényeges feladat a költségvetési gazdálkodás elemzése és értékelése.
Mivel az önkormányzatok programok szerinti költségvetés alapján működnek, a pénzügyi értékelés mellett a féléves gazdasági kiértékelésnek tartalmaznia kell az egyes programok teljesítésének a kiértékelését is a meghatározott tervezetek, célok és mutatók alapján. Ez a feladat a költségvetési törvény 16. paragrafusának 5 g) cikkelyéből adódik.
A gazdálkodással összefügg, és nagy mértékben befolyásolja a költségvetés bevételi oldalának a teljesítését, a helyi adók kezelése és a bevételek biztosítása saját önkormányzati tevékenységgel. Sajnos az utóbbi két évre jellemző volt, hogy az állami költségvetésből az önkormányzatoknak juttatott úgynevezett részesedési adók csökkentek. A prognózisok alapján, pozitív változásra e téren a községek nem számíthatnak. Ezért nagyon fontos hogy a rendelkezésükre álló forrásokat effektíven használják ki. 2012 január 1-től hatályba lépett az új adórend (a T.t. 563/2009 sz. törvénye), mely többek között pontosan meghatározza a községek feladatait a helyi adók kezelésénél. Nem elég az adót kiróni, be is kell biztosítani a befizetését. Amennyiben a községek az adók de más kintlévőségek kezelésénél nem használják ki az összes törvényadta lehetőségeket, megsértik a T.t. 583/2004 sz. törvényét, mivel nem gazdaságosan kezelik a közpénzeket. Ez az időszak, tehát a harmadik negyedév – abból kifolyólag, hogy az önkormányzati tevékenység legfontosabb dokumentumai ez időben már jóvá vannak hagyva a képviselőtestületben – alkalmas arra, hogy erre a feladatra nagyobb súlyt fektessenek az egyes önkormányzatok.
Nemcsak a harmadik negyedévre, de a költségvetési év bármely szakaszára érvényes, hogy amennyiben az önkormányzati gazdálkodás folyamán olyan tényezők merülnek fel, amelyek kihatással vannak a költségvetésre, viszont a jóváhagyott költségvetés nem tartalmazza ezeket – költségvetési módosítást kell kidolgozni. Ide tartoznak például a sikeres pályázatok, többletbevételek, kölcsön felvétel, beruházások, melyekkel a költségvetés összeállításánál nem volt számítva és a nem előrelátható kiadások is. Ezen tényezők közös nevezője, hogy lényegesen befolyásolják az önkormányzati gazdálkodás eredményét, viszont nincsenek bedolgozva az elfogadott költségvetésbe. Annak érdekében, hogy a gazdálkodás összhangban legyen a törvénnyel költségvetési módosítást kell eszközölni. Ennek módját a T.t. 583/2004 sz. törvényének 14. paragrafusa szabályozza.
A harmadik negyedév utolsó harmadában tehát szeptemberben elindul egy újabb költségvetési ciklus, melyben elkezdődik az adatgyűjtés a következő gazdasági év költségvetésének összeállításához. Ezek a feladatok az utolsó negyedévben tetőznek és a költségvetési tervezet elfogadásával végződnek. A harmadik negyedévben a következő év költségvetésével kapcsolatos fő feladat az adatgyűjtés, és ezeknek az adatoknak az önkormányzatok által meghatározott szempontok alapján való rendezése.
Minden negyedévnek meg vannak a saját csak az adott időszakra jellemző feladatai. Az önkormányzatok egyik legfontosabb gazdasági feladata, amely a gazdasági év bármely szakaszára érvényes, a kiegyensúlyozott akadálymentes és lakosságösszpontosított költségvetési gazdálkodás bebiztosítása.