Értékelt a Szlovákiai Városok és Falvak Tanácsa

A végéhez közelítő megbízatási időszakban utoljára ülésezett a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának Tanácsa. Az összegezés mellett a városok és falvak költségvetésének legfontosabb kérdéseit vitatták meg, de foglalkoztak a készülő új építési törvénnyel, valamint a bérezési kérdésekkel is.
Annak ellenére, hogy 2014 választási év, az önkormányzatok költekezésén ez nem látszik meg. Takarékosan élnek, nem vesznek fel hiteleket, saját forrásiakat, tőkemozgatásukat és tartalékaikat fordítják fejlesztésekre, mondta ki a beszámoló, így 22 millió euróval költöttek többet, mint tavaly.
Leginkább saját vagyonuk értékesítéséből jutottak forráshoz, ez azonban nem érte el a kormány által feltételezett 120 millió eurót, mert a közelgő önkormányzati választások miatt leállt ez a tevékenység. A jövedelemadó-hányadból származó bevételek 67 %-os szinten stagnáltak, a 2013-as eredményekhez mérten az első negyedévben 6,7 millióval kisebb összeget tettek ki, s bár a következő negyedévben nőttek, a féléves eredmény így is csak 2,5 százalékos a tavalyihoz képest, ami az éves költségvetés 48,9 %-a.
1. A Társulás véleményt mondott a 2015-2017-es költségvetési sarokszámokról is. A kormány célkitűzéseit tudomásul veszi, de figyelmeztet: az utóbbi három évben a hiánycél és az eladósodottság szinten tartása érdekében komoly áldozatokat hoztak az önkormányzatok, melyek összességében nyereségesen gazdálkodtak. 2015-2017-ben azonban már valószínűleg nem fogják tudni tartani ezt a tendenciát. Beruházási, béremelési szükségleteik kielégítésére, a foglalkoztatási célokra is sort kell keríteni, illetve a 2014-2020-as programozási időszak pályázati önrészeit is elő kell teremteniük. Ezért tiltakoztak az adminisztratív módon betervezett önkormányzati költségvetési többlet mértéke miatt.
A 2015-2016-os költségvetési előirányzatokban követelik az alábbi értelmű pontosítást:
– a törvényi változások számszerűsítését a költségvetési bevételekben, elsősorban az adóhányad 68,5 %-ra emelkedését 2015-ben, és 70,3 %-ra emelését 2016-2017-ben,
– a munka-, szociális és családügyi minisztérium fejezetében a szociális szolgáltatások finanszírozására fordítandó összeg emelését legalább a 2014-es szintre, az ágyszám (ügyfélszám) emelését a szociális intézményekben,
– az egészségbiztosítók költségvetési átutalásainak pontosítását a szociális intézetekben nyújtott egészségügyi szolgáltatások térítésére,
– a bérlakás-építési transzferek emelését 30 millió euróval a közlekedési, építésügyi és régiófejlesztési tárca fejezetében,
– a bérköltségekre fordítható kiadások 3 %-os emelését és a dolgi kiadások reálissá tételét 2016-2017-ben 2015-höz képest,
– az egyes bevételi és kiadási költségek megalapozottá tételét 2015-2017-ben, főként a nem adójellegű bevételek, az adminisztrációs költségek, illetékek, a vagyoneladásból származó bevételek, a tőkekiadások terén, hogy művileg ne emeljék a helyi önkormányzatok költségvetési többleteit.
A költségvetési kiadások tervezése során a kormány tartsa szem előtt a költségvetési fegyelemről szóló alkotmánytörvény rendelkezéseit, különösképpen, ha béremelést tervez, pl. a pedagógiai dolgozók esetében 2015-ben.
2. A minimálbér tervezett emelését a Társulás tanácsa üdvözli, de figyelmeztet, hogy annak pozitív és negatív következményei is vannak:
Ha a minimálbér 380 euróra emelkedik, nem következik be a munka teljes árának növekedése a községek által foglalkoztatott kb. 1 100 minimálbéres alkalmazott esetében, így a béremelés hatása semleges lesz. A 496 eurónál kevesebbet kereső alkalmazottak esetében csökkennek a bérkiadások, ez kedvezően hat a községi költségvetésekre. Kockázatot hordoz viszont, hogy a 380-496 eurót kereső mintegy 10 000 községi és községi költségvetési szervezeti alkalmazott egy része a 496 euró feletti bérsávba kerülhet át, ami megemeli a bérköltségeket, vagyis a költségvetési kiadásokat. Főként 2015-ben, amikor a községeknek be kell tartaniuk az alkotmánytörvényt a költségvetési fegyelemről, ez problémát jelenthet. A járulékcsökkenés az adóalap növekedésével jár, ami kedvezően hathat a jövedelemadó-bevételek alakulására. A Társulás azt javasolja, hogy a minimálbér összes kategóriájára terjesszék ki a járulékfizetési kedvezményt, a minimálbérhez kötött bérek kiszámításának a képlete pedig ne változzon.
3. A készülő új építési törvényről is véleményt fogalmazott meg a Tanács. A Társulás tagszervezetei ragaszkodnak ahhoz, hogy az elsőfokú építési hatóság a jövőben is a község maradjon, mivel az építkezési tevékenységek eredménye a települések életét befolyásolja leginkább. Az állami beavatkozást az építési tevékenységbe a községek elvetik. Nem kérnek abból, hogy az építésügyi hivatal élén állami elöljáró álljon, vagy hogy állami felügyelet hozzanak létre a községi építésügyi hatóságok fölé. Ha hibák voltak az építési hatóságok eddigi tevékenységében, azt főleg a pénzhiány okozta, a nem kellő mértékű finanszírozás. Pénz nélkül magasan képzett szakembereket nem lehet foglalkoztatni, sem megfelelő anyagi hátteret teremteni a munkához, melynek a helyi közérdeket, az egészséges környezethez és zavartalan ingatlanhasználathoz való jogot is szem előtt kell tartania.
A Társulás szerint meg kell tartani a „minden község építési hivatal is” elvet, meg kell határozni a hatóság működési elveit, s a községek közötti együttműködés keretében lehet csak közös hivatalokat felállítani (önkéntes alapon).
A Társulás törekvése, hogy az elvi építési engedélyeket (területfejlesztési terveket) minden érintett számára tegyék kötelezővé. Az esetleges (törvényi) kivételeket világosan kell megfogalmazni, a szigorú szakmaiság és átlátható, nyilvános eljárás keretében engedélyezni. A község elvi építési engedélyében megfogalmazottól eltérő módon területeket hasznosítani ne lehessen, vagy csak megfelelő ellentételezés fejében, a helyi lakossággal történt megállapodás alapján. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi gyakorlat azt mutatja, sokszor indokolatlanul sérül a község területi integritása. Szorgalmazzák, hogy a törvényből maradjon ki az a cikkely, amely középületek építése esetén művész alkotás elhelyezésére kötelezné az építtetőt.
Az önkormányzatok követelik, hogy a területfejlesztési tervvel összhangban engedélyezési hatáskörük terjedjen ki a nyersanyag-jövesztési és feldolgozási tevékenységekre is. Arra is legyen lehetőség, hogy a jövőben se engedélyezzék a túl nagy kockázattal járó tevékenységeket. A reklámhordozók felállítása és az engedély nélküli építkezések felszámolása terén is szigorú szabályozást és törvényi feljogosítást kérnek a települések.