Helyi fejlesztési illeték vethető ki a jövőben

A múlt héten hagyta jóvá a parlament azt a törvényt, mely lehetővé teszi, hogy 2016 novemberétől a városok és falvak önkormányzatai fejlesztési illetéket vessenek ki területükön az építési beruházásokra.
A jogszabály lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy általános érvényű helyi rendeletben legalább 10, legfeljebb 35 eurós fejlesztési illetéket vessenek ki a magasépítészeti létesítmények minden megkezdett négyzetméterére. Az összeg a helyi feltételek függvénye lesz, a keletkező forrást a település a szükséges infrastrukturális beruházásokra költheti el.
Illetékmentes marad a családiház-építés 150 négyzetméter alapterületig, valamint a szociális és műszaki infrastruktúra, a kis építmények, a javítások és kárelhárítások. Nem kell illetéket fizetni a gyermekvédelmi célokat szolgáló létesítmények és az állam védelmét szolgáló beruházások után sem.
Az önkormányzati szféra üdvözli a törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az adóleosztásból származó helyi költségvetési forrásokon kívül, melyekből nem futotta korszerűsítésre és fejlesztésre, ilyen célra is törvényesen pénzhez juthassanak. A forráshiány főleg a gazdaságilag erős nagyvárosokban és vonzáskörzeteikben okozott jelentős gondot; a Pozsony környéki településeken megépült, a lakosság számát megtöbbszöröző lakóparkok és lakótelepek esetében például a társasházak utak, üzletek, óvodák-iskolák nélkül épültek meg, a falvak költségvetését elvitte a közművesítés. Számos helyen az önkormányzat önkéntes alapon ajándékot kért a beruházótól a településnek a helyzet javítása érdekében, s megtörtént, hogy feljelentést tettek a helyi polgármester ellen korrupció miatt. Jelenleg is folyik egy ilyen, nagy médiavisszhanggal kísért vizsgálat, s a hatóságok több helyen ellenőrizték, mennyire terjedt el ez a gyakorlat. Meglepetésükre: a pozsonyi vonzáskörzetben szinte mindenhol éltek a lehetőséggel – abból kiindulva, hogy amit a törvény nem tilt, azt megtenni szabad.
Az új törvény – mely az építőipari befektetőknek nem igazán tetszik – legalizálja és szabályozza ezt a gyakorlatot, mely egyébként mind Nyugat-Európa, mind a Tengerentúl fejlett országaiban létezik.