Helyi fejlesztési illetéket vethetnek ki az önkormányzatok novembertől

A szlovák törvényhozás teljesen új törvényt hozott meg tavaly ősszel, mellyel a meglévő helyi adók és illetékek körét bővítette a helyi fejlesztési illetékkel. A jogszabály célja, hogy megszüntesse a korrupciógyanús eseteket és új finanszírozási forráshoz jutassa az önkormányzatokat.
Mivel az utóbbi években megszaporodtak az olyan esetek, amikor az önkormányzatok és az építési beruházók között megállapodás született, hogy a beruházó pénzügyi támogatást ad a településnek, ha a kataszterében építkezhet, s ezt sokan korrupcióként értelmezték, a törvényhozó a helyzet legalizálása mellett döntött. Az új jogszabállyal lehetővé tette, hogy 2016. november 1-étől helyi illetékként kötelező érvénnyel helyi fejlesztési illetéket vethessenek ki az önkormányzatok. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a községek saját hatáskörben dönthessenek a helyi fejlesztési illeték kivetéséről, amit a jelenleg hatályos 582/2004-es, a helyi adókat és illetékeket szabályozó törvény nem tett lehetővé, mert a tételesen fel nem sorolt adók és illetékek kivetését tiltotta. A helyi fejlesztési illeték kivetése nem kötelező, a helyi önkormányzat döntésén múlik, mely településen lesz a jövőben ilyen.
A helyi fejlesztési illetékről szóló 447/2015. sz. törvény – mely már magyar nyelven is elérhető törvénytárunkban – először idén novembertől legalizálja az új illetéket, amit általános érvényű helyi rendeletben minden évben január elsejével lehet módosítani (ami összhangban áll a többi helyi adóval kapcsolatos rendelkezésekkel).
2016 novemberétől tehát a városok és falvak önkormányzatai fejlesztési illetéket vehetnek ki területükön az építési beruházásokra. A jogszabály lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy általános érvényű helyi rendeletben legalább 10, legfeljebb 35 eurós fejlesztési illetéket vessenek ki a magasépítészeti létesítmények minden megkezdett négyzetméterére. Az összeg a helyi feltételek függvénye lesz, a keletkező forrást a település a szükséges infrastrukturális és közösségi beruházásokra költheti el.
Illetékmentes marad a családiház-építés 150 négyzetméter alapterületig, valamint a szociális és műszaki infrastruktúra, a kis építmények, a javítások és kárelhárítások. Nem kell illetéket fizetni a gyermekvédelmi célokat szolgáló létesítmények és az állam védelmét szolgáló beruházások után sem.
Az önkormányzati szféra üdvözölte a törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az adóleosztásból származó helyi költségvetési forrásokon kívül, melyekből nem futotta korszerűsítésre és fejlesztésre, ilyen célra is törvényesen pénzhez juthassanak. A forráshiány főleg a gazdaságilag erős nagyvárosokban és vonzáskörzeteikben okozott jelentős gondot; a Pozsony környéki településeken megépült, a lakosság számát megtöbbszöröző lakóparkok és lakótelepek esetében például a társasházak utak, üzletek, óvodák-iskolák nélkül épültek meg, a falvak költségvetését elvitte a közművesítés, az iskolák-óvodák bővítése végett hitelt kellett felvenniük. Az önkormányzat több helyen „önkéntes alapon” ajándékot kért a beruházótól a település helyzetének javítása érdekében, s megtörtént, hogy ezért feljelentést tettek a helyi polgármester ellen korrupció miatt. Több nagy médiavisszhanggal kísért vizsgálat is folyt már ilyen ügyben, s a hatóságok több helyen ellenőrizték, mennyire terjedt el ez a gyakorlat. Meglepetésükre: a pozsonyi vonzáskörzetben szinte mindenhol éltek a lehetőséggel – abból kiindulva, hogy amit a törvény nem tilt, azt megtenni szabad.
Az új törvény – mely az építőipari befektetőknek nem igazán tetszik – legalizálja és szabályozza ezt a gyakorlatot, mely egyébként mind Nyugat-Európa, mind a Tengerentúl fejlett országaiban létezik.