Hiánypótló az önkormányzati szabadegyetem

Kilencedik alkalommal szervezte meg a Pro Civis polgári társulás az Önkormányzati Szabadegyetemet Nagymegyeren. Őry Péter, a Pro Civis elnöke köszöntőjében kiemelte, a legelső szabadegyetemkor nem is remélte, hogy kilencedik alkalommal is meg tudják majd szervezni a rendezvényt, de nagy öröm számára, hogy sok ismerős arccal tud itt találkozni, hiszen nagyon sokan egy évfolyamot sem hagytak ki.

A szabadegyetem résztvevőit Márvány Miklós, a Pozsonyi Magyar Nagykövetség tanácsosa köszöntötte. A tanácsos szerint a felvidéki magyarságnak két bázisa van, az egyik a Csemadok, amely szinte minden településen jelen van. A másik erős bázis az önkormányzatiság, ebben van szerepe a konferencián részt vevőknek, hiszen dolgoznak a magyarságért és a megmaradásért.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke is üdvözölte a polgármestereket és képviselőket. Köszöntőjében kiemelte a Pro Civis hiánypótló tevékenységét, a torvenytar.sk honlapot, valamint az Önkormányzati Szemlét, amit a szervezet negyedévente ad ki. A társulás tevékenysége is jó példa arra, hogy nagy szükség van a civil szférára.

Nemzetiségi régiók kialakítása
Dabis Attila, az Európai Polgári Kezdeményezés polgári bizottság vezetőjének helyettese a Nemzeti régiós kezdeményezésről elmondta, az a céljuk, hogy a nemzetiségi régiók, azaz az olyan régiók, ahol nemzeti közösségek élnek külön keretből kapjanak Európai Uniós támogatást, ez azért is fontos, mert sokszor tapasztaljuk, hogy az általunk lakott régiókat kiéheztetik. Fontos ez azért is, mert az Unió alapdokumentuma a nemzetek Európájaként határozza meg az Európai Uniót. Az elkövetkező hét hónapban össze kell gyűjteni egymillió aláírást, hogy a kezdeményezéssel foglalkozzanak.
Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa az önkormányzati választásokat értékelte. Az elemző kiemelte: a térségben az egyik legkevésbé stabil országról van szó, hiszen instabil a pártrendszer, több párt gyorsan feltűnik, majd ugyanolyan gyorsan el is tűnik a politikai színtérről.
Ez rányomja a bélyegét az önkormányzati választásra is, aminek következménye függetlenek előretörése.
42-42 százalék a független polgármesterek aránya, ez nem azt jelenti, hogy ők valóban függetlenek. Terhessé vált a pártlogó. Az MKP-nak 115, míg a Hídnak (az északi régiókkal együtt) 127 polgármestere van.

Az itteni közösségnek kell meghatároznia az irányt
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott előadásában az önkormányzatiság fontosságáról szólt, kiemelve: a felvidéki magyar közösségnek kell meghatározni az utat. Hogy mi a jó az itteni magyarságnak, azt ne mások mondják meg, hanem maga a közösség döntse el.
Kalmár Ferenccel közösen kidolgozták a kisebbségvédelmi alapelveket, amelyeket kötelezően el kellene fogadni. Ez szerint a nemzeti kisebbségek ügye nem lehet belügy. Az állampolgárság nem azonos a nemzeti identitással. Az identitáshoz való jog alapvető jog, ehhez szükséges az egyéni és a kollektív jogok biztosítása. A nemzeti kisebbségek alkotói az államnak, azaz államalkotó nemzetiség, ma Szlovákiában ez nem így van.
Ezzel az 5 ponttal elérnénk azt a keretet, hogy a magyar nemzet valamennyi közössége elismert tényező legyen, egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel a többségi társadalommal együtt – emelte ki Szili Katalin.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke a szövetség elmúlt hetven évéről szólt. Elmondta: nagyon sok településen a legnagyobb közösségi találkozási pontok a Csemadok rendezvényei. Emlékeztetett:
1968-ban a Csemadok műhelyben készült a nemzetiségek jogait biztosító törvény, amely sajnos nem léphetett életbe, de ezt a dokumentumot akár autonómia tervezetnek is nevezhetjük.
Sajnos, az 1968-as politikai tisztogatások a Csemadokot is elérték. A szövetségnek majdnem 500 alapszervezete van, tehát szinte minden magyarok által lakott községben működik, évi több ezer rendezvényt szerveznek, melyek között vannak országos és regionális jelentőségűek, de helyi szintűek is.

Segélyhívás magyarul
A Szövetség a Közös Célokért ügyvezetője, Hideghéthy Andrea a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálatról szólt a résztvevőknek, arra kérve őket, juttassák el polgáraikhoz az információt: magyarul is lehet segítséget kérni. A szolgáltatás egész napos, tehát bármikor hívható.
De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesülete elnöke az egészséges városok programról szólt, amelyet ötéves megvalósulási ciklusokban szerveznek és pályázni lehet. A programba kisebb települések is bekapcsolódhatnak. Az Egészségügyi Világszervezet által évtizedekkel ezelőtt indított programban jelenleg nincsen szlovákiai partner, korábban Kassa volt projektváros.

Diszkriminatív pénzosztás
Az önkormányzatok az állam által visszaosztott adóhányadból kapják bevételük nagy részét. Az önkormányzatoknak küldött pénz elosztása azonban diszkriminatív, hiszen az egyik meghatározó szorzója a tengerszint feletti magasság. Tudvalevő, hogy a magyarok által lakott községek a síkságon vannak. A pénz elosztásának ilyen mechanizmusa több magyarok által lakott településnek éves szinten több tízezer euró mínuszt jelent – mondta Mészáros András, a Pro Civis munkatársa.
Őry Péter, a társulás elnöke hozzátette: munka van bőven, de az egyik prioritás az kell legyen, hogy ezen a diszkriminatív elosztási rendszeren változtassanak.

Szülőföldön boldogulni
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár előadásában a magyar nemzetpolitika eredményeiről szólt. Kiemelte: a magyarság szempontjából már nagyon régen beszélhetünk nemzetpolitikáról, amelynek eredményeiben a 2010 után meghozott intézkedéseknek köszönhetően jelentős változások álltak be.
A nemzetpolitika jelenleg a szülőföldön maradást támogatja, ezért indult többek között az óvodai program, a vállalkozások segítése és ezért támogatják az intézményeket. Szlovákiában jelenleg 20 kiemelt intézmény van. Az anyaország támogatta az óvodák felújítása és újak megépítése mellett a szakközépiskolákat is, de a kisgyermekes családok is kapnak támogatást. Száz éven keresztül hátrány volt magyarnak lenni, most az a cél, hogy ez megforduljon, ezért is indítottak magyar vállalkozóknak támogatási rendszert. Vállalkozás fejlesztésben elsősorban kis és közepes vállalkozásokat támogattak. Ez nem kidobott pénz. Egy forinttal két forintot mozgatnak – mondta Potápi Árpád János. A testvértelepülési programban 1200 magyarországi település nyert, 180 felvidéki település érintett a programban.

Az identitás megőrzése
Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke a szövetség munkásságát ismertette, amelyeknek célja szintén az identitás megerősítése. 2004-ben indult az iskolaválasztási program. A Felvidéken indult programot mára kiterjesztették, igyekeznek minél szélesebb körbe eljutni. A gólyahír program a baba naplók átadásával szólítja meg az újszülöttek szüleit, hogy gyermeküknek a magyar iskolát válasszák. Az óvodásokat is megajándékozzák, tavaly 22 ezer csomagot osztottak szét, levélben szólítják meg a szülőket, idén már iskolatáskát is kaptak a magyar iskolába indulók. Mindez mellett nagyon sok ifjúsági programot is megszervez a Rákóczi Szövetség. Gubík László, az Esterházy Akadémia elnöke előadásában arról szólt, hogy három gondolatból indult az akadémia: az első Esterházy János tisztelete, a második alapeszme a fiatalok bevonása és felkészítése a közéletbe, a harmadik pedig a közéleti utánpótlás nevelés volt.
Az Akadémia 2017-ben indult, amikor Esterházy emlékév volt. Szimbolikus volt a felvételi időpontja, május 15-e, 1942-ben ezen a napon szavazott Esterházy János nemmel a zsidó törvényekre. Szimbolikus lett az akadémia megnyitója is, hiszen 2017. szeptember 15-én a temetés előestéjén nyitották meg. Köztudott, hogy Esterházy János mártír hamvait 2017. szeptember 16-án hozták haza a Zoboraljára, és helyezték örök nyugalomra Alsóbodokon.
A 9. Önkormányzati Szabadegyetem résztvevői az mellett, hogy szakmai előadásokat hallgattak, tapasztalatokat is cseréltek, hiszen a kötetlen beszélgetésekkor bizony szakmai kérdések is felmerültek. A rendezvény célja az is, hogy a felvidéki polgármesterek és önkormányzati képviselők találkozzanak és megbeszélhessék gondjaikat.

forrás: felvidek.ma / Neszméri Tünde