Hivatalosan is megkezdődött az elnökválasztási kampány

Annak ellenére, hogy hetek, sőt hónapok óta az óriásplakátok százairól mosolyognak ránk az államfőjelöltek, a törvény értelmében a hivatalos kampányidőszak még csak ma, február 28-án vette kezdetét. A választások első fordulójára március 15-én kerül sor, az elnököt a két legsikeresebb jelölt közül végül a március 29-ére meghirdetett második fordulóban választják meg a polgárok.

Pavol Paška házelnöknek január 9-éig 15 jelölt nyújtotta be a választásokon való induláshoz szükséges dokumentumokat, alapvetően 15 parlamenti képviselő aláírását tartalmazó nyilatkozatot, illetve minimum 15 ezer aláírást tartalmazó petíciós ívet. A házelnök az előterjesztett dokumentumok ellenőrzése után megállapította, hogy valamennyien teljesítették az indulás törvényes feltételeit. A ma megkezdődött hivatalos kampányba azonban már csak 14 jelölt kapcsolódott be, Peter Osuský, a Szabadság és Szolidaritás párt parlamenti képviselője időközben visszalépett, amit a közvélemény-kutató intézetek által mért alacsony támogatottságával indokolt.
Az elnökjelöltek hivatalos bejegyzése és a választási kampány törvény szerinti megkezdése közt eltelt hat hét alatt a négy legismertebb szlovákiai közvélemény-kutató központ (MVK, Focus, Polis, Median) összesen hat felmérés eredményét hozta nyilvánosságra. Ezekből szinte száz százalékos biztonsággal az állapítható meg, hogy az első forduló győztese a regnáló szlovák kormányfő, a Smer-szociáldemokrácia párt elnöke és államfőjelöltje, Robert Fico lesz - egyszersmind ő lesz a második forduló egyik résztvevője -, akinek a támogatottsága 35 – 40 százalék között mozgott. Kezdetben úgy tűnt, a második – továbbjutó – helyért négy jelölt között lesz kiegyensúlyozott verseny (10-12 százalék körüli támogatottsággal), ám a hivatalos kampány kezdetére jelentősen megváltozott a helyzet. A jótékonysági alapítványt is működtető kassai vállalkozó, Andrej Kiska két kutató központ szerint szinte megduplázta támogatottsága mértékét, 23-27 százalékos népszerűségével jelentős előnyre tett szert Radoslav Procházka és Milan Kňažko (népszerűségük megragadt a tíz százalékon), valamint Pavol Hrušovský előtt, akinek a támogatottsága folyamatosan csökkent, a kampánykezdet idején 5-7 százalékon állt. Utóbbi szereplése nagy csalódást jelent az úgynevezett Népi Platform (Kereszténydemokrata Mozgalom, Most-Híd, Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió) pártjainak, szlovák lapértesülések szerint a pártvezérek nem bánnák, ha - a nagy bukást megelőzendő – Pavol Hrušovský követné Peter Osuský példáját és visszalépne.
A felmérések szerint szilárdan tartja hatodik helyét a 14 fős mezőnyben Bárdos Gyula, az egyetlen magyar elnökjelölt, aki 4-6 százalékon stabilizálta népszerűségét. Az elemzők szerint Bárdos ennél jobb eredményt is elérhet, ami annak a függvénye, mennyire sikerül mozgósítania a magyar választókat. Ha az országos átlagnál nagyobb arányban, az MKP országos elnökségi tagja, a Csemadok országos elnöke akár 8-9 százalékos eredményt is elérhet a választásokon, ami komoly üzenet lenne a szlovák politika irányába, nevezetesen: erőteljes kinyilatkozása lenne a magyar közösség részvételi szándékának az ország politikai és társadalmi életének formálásában.
A további jelölt közül két-három százalékos népszerűséget mérnek a közvélemény-kutató központok a választások egyetlen női jelöltjének, Helena Mezenskának, illetve a Kereszténydemokrata Mozgalom alapítójának, volt szlovák kormányfőnek és igazságügyi miniszternek, Ján Čarnogurskýnak. A felmérések során a többi jelölt – Jozef Šimko, Milan Melník, Viliam Fischer, Stanislav Martinčko, Jozef Behýl és Ján Jurišta – a megkérdezettek legfeljebb egy százalékának vagy még annál is kevesebbjének a támogatását élvezte. A kutatók az eredmények ismertetésekor azonban mindig elmondják: a felmérés egy adott időpont hangulatát tükrözi, a valós eredményről a polgárok a választások napján döntenek – amennyiben az urnákhoz járulnak és szavaznak.

n.s.