Hogyan működik az alkotmánybíróság?

A címben feltett kérdésre éppenséggel azt is lehetne válaszolni, hogy mindegy: jól vagy rosszul, határozatai véglegesek, hazai viszonylatban megfellebbezhetetlenek és döntései szerint kell eljárnia mind a törvény-hozói, mind a végrehajtói hatalomnak.
Azt is érdemes az alkotmánybíróság kapcsán megjegyezni vagy leszögezni, hogy ez az egyetlen jogosult szerv arra, hogy bármely törvényről, rendeletről vagy eljárásról kimondja, összhangban van-e az ország alaptörvényével, netán azzal ellentétes. Ezt a tézist azért kell megismételni, mert bár minden, a politikai és társadalmi kérdéssel kicsit is foglalkozó polgár tisztában van vele, politikusaink mégis kocsmai szintű megnyilatkozásként használják az „alkotmányellenes” szenten-ciát, ha valamely lépésüket, megkérdőjelezett szavazásukat, magatartásukat kell indokolni. De az már politika, ha úgy tetszik propaganda, aminek – sajnos – nem mindig van akár egy csöppnyi köze is a jogrendhez és a szakmaisághoz.
Igaz azonban az is, hogy vannak az alkotmánybíróságnak olyan döntései, amelyek a jóérzésű emberben joggal váltják ki „az igazságszolgáltatás deficitjének” az érzését, másként fogalmazva: bántja igazságérzetünket. Gondoljunk csak a legutóbbi esetre, amikor is a taláros testület nem kívánt foglalkozni Michal Kováč volt államfő beadványával, aki egy bírósági döntést támadott meg, amely szerint megsértette Ivan Lexa volt titkosszolgálati igazgató emberi jogát és méltóságát, amiért azt találta egykoron mondani, hogy fia elrablásában szerepet játszhatott a biztonsági szolgálat, élén az igazgatóval. (Emlékeztetőül: a volt államfő feltételes módban megfogalmazott feltevését ifjabb Michal Kováč elrablása és külföldre csempészé-se kapcsán kijelentő módban szögezte le az esetet nyomozó osztrák rendőrség.)
Ez sem változtat azonban azon az alkotmányba foglalt tényen, hogy a jogszabályok, rendeletek és eljárások kapcsán kizárólag az alkotmánybíróság alkothat mérvadó véleményt arról, összhangban vannak-e az alaptörvénnyel, s azon sem, hogy a taláros testület döntése ellen nincs hazai viszonylatban fellebbezési jog.
A címben felvetett kérdés azonban nem a fent elmondottakra vonatkozik, hanem arra, hogy az alkotmánybíróság felépítését, működését és eljárási rendjét az alkotmány értelmében törvény szabályozza. Ez a törvény – egészen pontosan a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 38/1993 számú törvénye a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának szervezeti felépítéséről, eljárási rendjéről és az alkotmánybírák jogállásáról – pedig immár olvasható magyar nyelven is honlapunkon. A Pro Civis Polgári Társulás tagjai és munkatársai őszintén remélik, hogy e törvény lefordításával is segítenek a szlovákiai magyaroknak jogtudatuk erősítésében és édesanyanyelvünk tisztább használatában az alkotmányos eljárásokkal kapcsolatban.