Jogtudat és jogérvényesítő magatartás

Az elmúlt napokban a szlovák közszolgálati médiumok többször is foglalkoztak az emberek jogtudatával, illetve jogérvényesítő magatartásával, s a szakértőkkel arra a megállapításra jutottak, hogy bizony, van mit javítani a kialakult helyzeten.

A témát felmérésekre és gyakorlati tapasztalatokra alapozva elemezték a szakemberek, s ezúttal nem elsősorban az alkotmányból és törvényekből fakadó kötelességek ismerete oldaláról közelítették meg a kérdést, hanem elsősorban a jogok adta lehetőségekről volt szó, amelyeket törvények biztosítanak az emberek számára. Ilyen értelemben történt néhány felmérés – főleg a szociális és munkaügyi témakörben -, és ugyanilyen témákban hangzottak el konkrét példák is, tehát olyan eseteket soroltak fel a szakértők, amikor az emberek a törvény ismerete híján nem élnek a számukra kedvező feltételekkel. Elhangzott például, hogy a családokban alig fordul elő, hogy a gyermekgondozási segélyt „felváltva” – azaz hol az apa, hol az anya – igényelnék, s ez még akkor is igaz, ha például az érintett időszakban a férj elvesztette munkáját, a feleségnek pedig lehetősége lenne visszamenni dolgozni egykori munkahelyére. Az idősebb, nyugdíjjogosult polgárok számára is számos „kiegészítő bevételi forrás” van különböző állami vagy önkormányzati támogatás formájában, de az olyan segítséget, amely kérvényhez köthető, az érintettek alig 5-8 százaléka használja ki.
A vitában nem szólaltak meg ezúttal politikusok, ennek megfelelően nem hangzottak el olyan „érvek”, hogy ez a „jogtudatlanság” az emberek hibája, mert nem érdeklődnek a társadalmi és politikai események iránt, illetve felületesek és hanyagok – főleg a fiatalok -, ezért nem tudják érvényesíteni a parlamenti képviselők által elfogadott „zseniális” törvényeket. Ezzel szemben az hangzott el, hogy túl gyakran változnak a támogatási formák, a családokra vagy munkavállalókra, a nyugdíjrendszerre és a szociális szolgáltatásokra vonatkozó szabályok, sok esetben – s ezt a jogi tanácsadással foglalkozó társulás képviselői is igazolták – a szakemberek sem képesek követni a változó törvényi feltételeket. És bizony, politikai hovatartozástól függetlenül ezért éppen a politikusokat – az államigazgatás központi szerveit és a parlamentet – okolták a vitázó felek, szorgalmazva a törvény-előkészítés során a szélesebb társadalmi vitákat, a szakmai kérdések esetében pedig a „pártszempontúság” mellőzését.
Érdekes egybeesés, hogy a fent említett témafelvetéssel párhuzamosan a Bisnode Slovensko vállalati információs társaság arra figyelmezette a szlovák kormányt, hogy Szlovákiából az idén az első negyedévében már 185 cég helyezte át székhelyét más országba – egyébként döntően EU-s tagállamba, tehát nem adóparadicsomba -, s éppen azért, mert kiszámíthatatlan a vállalkozói környezet a gyakran változó jogszabályi feltételek miatt.
A Pro Civis Polgári Társulás fordítói csapata ezeket a megállapításokat – minden különösebb kimutatás nélkül – csak megerősíteni tudja. Törvényfordítói munkájuk során az elmúlt két és fél évben számtalanszor élték meg azt, hogy egy-egy törvény módosításának a lefordításával alig készültek el, s már a parlamentben voltak a további módosító javaslatok, de olyan esettel is találkoztak, hogy amikorra hatályba lépett egy-egy törvény módosítása, a törvényhozó testület az éppen életbe lépő módosítás módosításán „munkálkodott” már. A gyakran változó jogi környezet az önkormányzatok munkáját sem könnyíti, amire nagyon jó példa fordítóink legutóbbi munkája, nevezetesen a Tt. 145/1995. sz. törvénye a közigazgatási illetékekről és annak terjedelmes melléklete, amelyet hatályba lépése óta összesen több mint 180 alkalommal módosított már a törvényhozás, ráadásul sok esetben nem közvetlen módon, hanem egyéb törvényekbe beépített paragrafusokkal. Hogy mindezt miként értékelik önkormányzataink, nem tudjuk, ellenben mostantól honlapunkon magyar nyelven is követni lehet majd a változásokat. Merthogy még továbbiak is lesznek, abban biztosak vagyunk – egyszersmind készek a módosítások folyamatos tolmácsolására.