Kisajátítás és a tulajdonjog korlátozása

Kisajátításra akkor kerülhet sor, ha azt az önálló szabályozás által meghatározott közérdekű célok megvalósítása elengedhetetlenül szükségessé teszi, megfelelő kártalanítás mellett, de méltányos megegyezés útján nem kerülhet sor az ingatlan tulajdonjogának változására. Ennek a részleteit tartalmazza a 2015-ben meghozott, 282/2015. sz. törvény.
A kisajátításnak összhangban kell állnia és mértékének arányosnak kell lennie a területfejlesztés céljaival, tulajdonjog nem ruházható át olyan esetekben, amelyekben a korlátozása is elégséges. Kisajátításra akkor is sor kerülhet, ha a tulajdonjog korlátozása kedvezőtlenebb volna a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosára nézve, mint a tulajdonjog átruházása. Általános szabály, hogy elsődlegesen mindig megegyezésre kell törekedni az érintett tulajdonossal, s ha ez lehetetlen, akkor kerülhet sor kisajátításra a leendő új tulajdonos indítványára.
A megállapodási kísérletről a kisajátítási eljárásban akkor lehet eltekinteni, ha a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa nem ismert, vagy nem ismert az állandó lakhelye vagy székhelye, a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosát bíróság vagy más közigazgatási szerv végzése korlátozza a szerződési szabadság gyakorlásában, megtiltva a telek vagy építmény tulajdonjogának átruházását más személyre, vagy az ingatlan-nyilvántartási adatok hitelessége önálló szabályozás alapján megkérdőjelezhető.
Lakóépület megvásárlása esetén az írásbeli megállapodási javaslatnak tartalmazni kell a cserelakásra vonatkozó ajánlatot is. Ha a kisajátítással érintett építmény tulajdonosa kérvényezte, hogy a kártalanítás lakás vagy családi ház vásárlásával vagy építésével történjen, az ismételt írásbeli megállapodási javaslatnak tartalmaznia kell a cserelakás vagy családi ház beszerzésének és a tulajdonjog átruházásának feltételeit. A megállapodás nyélbe ütésének minden költsége a kisajátítás kezdeményezőjét terheli. A kártalanításban a csereingatlan előnyt élvez a pénzbeli kártalanítással szemben. A kisajátításért járó kártalanítás mértéke nem lehet alacsonyabb a szakvélemény által meghatározott általános értéknél. A kártalanítás részét képezik azok a célirányosan ráfordított költségek is, amelyek a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa oldalán a kisajátítási eljárással kapcsolatosan keleteznek. Célirányosan ráfordított összegnek leginkább az ingó tulajdon vagy a kisajátított telken vagy építményben található mezőgazdasági kultúrák átköltöztetésének költségei, az állandó lakhely megváltozásával, a vállalkozás székhelyének megváltozásával kapcsolatos költségek, a műszaki infrastruktúrák áthelyezésével kapcsolatos költségek, a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy más jogosult személy által bizonyíthatóan a kisajátítással kapcsolatosan bírósági illetékekre, közigazgatási eljárási illetékekre, valamint közjegyzői díjakra fordított költségek minősülnek. A költségtérítés összegét az eljárás azon résztvevőjének kell igazolnia, aki igényt támasztott rá. Kártalanítás jár a szolgalmi jog megszűnéséért is.
A tulajdonjog elvonásáért járó kártalanítást egyszeri kifizetéssel folyósítják a hatályba lépéstől számított 30 napon belül. Amennyiben a kártalanítás lakás vagy családi ház vásárlásával vagy építésével történik, a kártalanítás a kisajátítási határozat hatályba lépésétől számított két éven belül esedékes. A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa ez idő alatt jogosult a kisajátított ingatlan korábbinak megfelelő mértékű térítésmentes használatára. Ha kártalanítás megosztásáról szóló megállapodás nincs, a kisajátító hatóság a harmadik személyek által benyújtott követeléseket azok terjedelmében elégíti ki. Ha a követelések együttes összege meghaladja a kisajátított telekért vagy építményért nyújtott kártalanítást, a kisajátító hatóság azokat arányosan elégíti ki; ha a kártalanítás összege a követeléseknél nagyobb, a fennmaradó különbözetet az ingatlan tulajdonosa kapja meg.
A törvény részletesen szabályozza a hatósági kisajátítási eljárás folyamatát, a kisajátítás hatályba lépést követő jogokat és kötelességeket, rendezi az esetleges ingatlanbérlők jogosultságait és a kisajátítás érvénytelenségének feltételeit is.

A 2016. július 1-jén hatályba lépő, kisajátításról szóló törvény ITT tekinthető meg magyar nyelven.