Mi lesz kisiskoláinkkal?

„Az a jó iskola, ahová a gyermek gyalog is el tud menni.” – ezt állította a magyar oktatáspolitika egyik legnagyobb alakja, Klebelsberg Kuno, aki a huszadik század első felében Bethlen István kormányában három választási cikluson keresztül volt Magyarország vallás- és közoktatási minisztere.
Napjainkban a kiváló oktatáspolitikus gondolatát talán úgy lehetne némi pátosszal értelmezni és hangoztatni, hogy „ne bántsátok kisiskoláinkat, családisa légkörük kapaszkodó a gyermeki léleknek és nélkülözhetetlen eszköze egészséges fejlődésének”. Azt is mondják a kisiskolákról – különösen községeink polgármesterei -, hogy a faluközösség szellemi és kulturális életének hordozói még ma, internetes, multimediális meg digitális világunkban is, amely megtartó és éltető erő kisebb településeinken. És azt is mondják – például kiváló pedagógusok -, hogy a kisiskolákban a gyermekek alacsony létszáma miatt a tanító szinte minden gyermek adottságaihoz és készségeihez tudja igazítani a tanmenetet, vagyis a tanulók tárgyi tudása és a tudást alkalmazó készsége erősebb és jobb, mint a nagyszámú osztályokba járó gyerekeké – tisztelet, persze, a kivételnek.
Mégis, szinte minden korban megkérdőjelezik hasznosságukat, fontosságukat, létüket. Egyszer ideológiai okokból, máskor nemzeti elfogultságból, most éppen a gazdasági válság miatt. Még jó, hogy a magyar kormány a jövő esztendőt a határon túli kisiskolák évének minősítette …
A kisiskolák helyéről és szerepéről, perspektíváiról is szól a napokban megjelent Önkormányzati Szemle, a Pro Civis Polgári Társulás által gondozott szakmai lap idei 4. száma, amely megtalálható minden olyan városi és községi hivatalban, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot és ingyen juthatnak hozzá a hivatalok alkalmazottjai és a kérdés iránt érdeklődő helyi képviselők.
A lap azonban nemcsak a kisiskolák sorsát, előnyeit és gondjait járja körül, támpontokat ad az önkormányzatoknak a jövő év első negyedévének gazdasági feladatainak elvégzéséhez és figyelmeztet bizonyos önkormányzati feladatokra a fiatalok szociális ellátása terén. A szerkesztőség visszatér azonban a II. Önkormányzati Szabadegyetem történéseire is, értékeli az előadásokat, s külön anyagban számol be az ott elhangzott prezentációk kapcsán a Duna Stratégia helyzetéről, s ismertet néhány konkrét programot, projektet is. Ugyancsak önálló anyag foglalkozik az EU egyik legátfogóbb kezdeményezésével, az úgynevezett Polgármesterek Szövetségével, amely klímavédelem és az energiatakarékos beruházások támogatására és összehangolására jött létre, s immár négyezernél is több Európai Unió területén lévő település a tagja.
Nos, érdemes átlapozni az Önkormányzati Szemle idei utolsó számát.