Az önkormányzatok gazdasági feladatai az utolsó negyedévben

Az önkormányzati gazdálkodás több jogi rendelettel van szabályozva. Közülük legfontosabbak a Törvénytár 369/1990. számú törvénye a községi önkormányzatokról, az 583/2004. számú törvénye a területi önkormányzatok költségvetési rendjéről (költségvetési szabályzat), 523/2004. számú törvénye a közigazgatás költségvetési szabályzatáról valamint a Törvénytár 138/1991. számú törvénye a községek vagyonáról érvényes módosításaik értelmében. E törvényeken kívül az önkormányzatoknak az akadálymentes önkormányzati gazdálkodás bebiztosításához még több más jogszabályt, általános érvényű rendeletet és belső rendeletet kell figyelembe venniük. Fontos tudnivaló, hogy az önkormányzatok jogi személyek, tehát néhány kivételtől eltekintve, gazdasági szempontból hasonló feladatokkal állnak szemben, mint a versenyszféra és a közigazgatási szféra további résztvevői.
Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodásának alapja a költségvetés. A költségvetés kidolgozása és annak a képviselőtestületben való elfogadása az utolsó negyedév legfontosabb feladatai közé tartozik. Ahhoz, hogy egy költségvetés reális legyen és tükrözze az egyik oldalon az önkormányzatok (tehát a falvak és városok) prioritásait a másik oldalon biztosítsa ezek pénzügyi fedezetét, sok adat összegyűjtéséhez, analizálásához és összegezéséhez van szükség. Mivel az önkormányzatok költségvetése része a közigazgatási költségvetésnek, ahol a költségvetési év azonos a kalendáris évvel, a költségvetési tervezet kidolgozásánál az önkormányzatoknak a törvény formájában kiadott közigazgatási költségvetés irányszámaiból kell kiindulni.
A költségvetés belső struktúráját a Törvénytár 583/2004. sz. törvénye a területi önkormányzatok költségvetési rendjéről határozza meg. Ennek értelmében a költségvetés három részből tevődik össze :

• folyó költségvetés,
• beruházási vagy tőke költségvetés, valamint
• pénzügyi operációk

Nagyon fontos tudnivaló, hogy a pénzügyi operációk nem részei a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak. Főleg a hitelek és kölcsönök merítésére, ezek törlesztésének kimutatására, továbbá a költségvetésen kívüli források (pl. a tartalékalap vagy más pénzforrások) költségvetésbe való bekapcsolására szolgálnak.
Ennek a ténynek a tudatosítása lényeges szempont a gazdasági eredmény helyes kimutatásához. A gazdasági eredményt a költségvetési szabályzat 16. cikkelyének 6. bekezdése értelmében a folyó és a beruházási költségvetés eredménye határozza meg.
A folyó költségvetés a T.t. 583/2004. sz. törvénye értelmében csak kiegyensúlyozott vagy pedig többletes lehet. Csak abban az egy esetben lehet deficites, ha a folyó költségvetés kiadásaiként olyan tételek merítése van előirányozva, melyek pénzügyi kifedésére az előző időszakban az önkormányzatok - az Európai Unió költségvetéséből, az állami költségvetésből vagy pedig törvény alapján - támogatáshoz jutottak és azt a költségvetési év végéig nem merítették ki. Az így összeállított folyó költségvetés deficitje nem lehet több, mint ezeknek a nem kimerített pénzforrásoknak az összege.
A beruházási vagy tőke költségvetés szintén kiegyensúlyozott vagy pedig többletes. Abban az esetben lehet veszteséges beruházási költségvetést felállítani, ha a veszteség kifedésére az önkormányzatoknak biztosítva van a fedezet. Ez lehet hitel, az előző évben nem felhasznált pénzforrások vagy pedig a folyó költségvetés adott évi többlete.
A hitelfelvételhez még teljesíteni kell az említett törvény 17. cikkelyében meghatározott feltételeket, miszerint akkor vehet fel az önkormányzat hitelt, ha a község össztartozása nem haladja meg az előző év valós folyó bevételeinek 60 százalékát és egyidejűleg az éves hiteltörlesztések összege, nem haladja meg az előző év valós folyó bevételeinek 25 százalékát. Ezen feltételek betartásának ellenőrzése még a hitel felvétele előtt a főellenőr törvényből meghatározott kötelessége.
A költségvetési szabályzat 9. cikkelye értelmében (T.t. 583/2004.) az önkormányzatok többéves költségvetést dolgoznak ki. Ez azt jelenti, hogy az éves költségvetésen kívül még az elkövetkező két évre is ki kell dolgozniuk a költségvetési mutatókat azzal, hogy az éves költségvetés mutatói kötelező érvényűek, míg a következő két év költségvetési mutatói csak információs jelleggel bírnak. Jelentőségük valójában abban rejlik, hogy a többéves költségvetés az önkormányzatok pénzügyi politikájának középtávú gazdasági eszköze, tehát nemcsak az adott év gazdasági fejlődését taglalja. Ösztönzően hat a falvakra, hogy ne csak rövidtávon gondolkodjanak, hiszen a fejlesztés és a beruházások megtérülése hosszabb futamidőt kívánnak.
Amennyiben az önkormányzatoknak nem sikerül a törvény által megszabott struktúrában összeállítani (folyó költségvetés, beruházási költségvetés és pénzügyi operációk) és a képviselőtestülettel december végéig jóváhagyatni a következő év költségvetését, költségvetési provizórium szerint folytatódik tovább a gazdálkodás. Ez bizonyos megszorításokat jelent (pl. nem lehet új beruházást elkezdeni, a kiadások havi lebontásban nem léphetik túl az előző év összkiadásainak 1/12-ét) A provizórium a költségvetés jóváhagyásáig tart. Ezt követően a provizórium alatti gazdálkodás bevételeit és kiadásait el kell számolni a jóváhagyott költségvetéssel. Mivel gazdálkodási szempontból előnyösebb még decemberben jóváhagyatni a következő év költségvetését, az önkormányzatoknak úgy kell irányítani a költségvetési folyamatot, hogy ezt a határidőt teljesíteni tudják.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a költségvetési törvény értelmében a költségvetés kiadási oldalát programok szerint is szét kell írni, amely hangsúlyozza a költségvetési kiadások és az elért eredmények közti kapcsolatot és lehetőséget nyújt az egyes programok létjogosultságának elemzéséhez.
A költségvetéssel szorosan összefügg azon általános érvényű rendeletek megvitatása és jóváhagyása a képviselőtestületben, melyekkel meghatározzák a következő évre a helyi adók és a szemétkezelési illeték összegeit. Ezt a témakört az T.t. 582/2004. sz. törvénye szabályozza. A rendeletek elfogadásánál ügyelni kell a határidőkre. Figyelembe kell venni, hogy az általánosan érvényű rendeletet minimálisan 15 napig közzé kell tenni a testületben való tárgyalásuk előtt, hogy az érintettek érvényesíthessék hozzászólásaikat. Miután a képviselőtestület megerősített többséggel jóváhagyta a tervezetet, ki kell jelenteni és a kijelentést követő 15. nappal lép hatályba, amennyiben a tervezetben nincs meghatározva későbbi időpont (legkésőbb január 1.). A helyi adók meghatározása mindig kényes feladat, alapos elemzést igényel, hogy olyan végeredmény szülessen, ami segít az önkormányzatoknak, és nem terheli meg túlságosan az adófizetőket.
Év vége közeledtével számadást kell készíteni az elmúlt költségvetési évről. Fontos feladat és egyben törvényadta kötelesség is - a költségvetési szabályzat 12.cikkelyének 3. bekezdése értelmében – folyamatosan figyelemmel kísérni a folyó gazdálkodást, főképp bebiztosítani, hogy az év végéhez a folyó költségvetés kiegyensúlyozott legyen. Amennyiben a folyó költségvetés valós mutatói eltérnek a tervezettől, és fennáll a veszélye a deficittel záruló folyó gazdálkodásnak, nélkülözhetetlen olyan költségvetési intézkedéseket foganatosítani, melyekkel elérhető a folyó költségvetés kiegyensúlyozottsága (a kiadások csökkentése vagy pedig a bevételek növelése).
Végül, de nem utolsó sorban, ebben az időszakban kell elkezdeni az önkormányzati vagyon leltározását. A vagyonkezelés a T.t. 138/1991. számú, a községek vagyonáról szóló törvényéből indul ki, a leltározást pedig a T.t. 431/2002. számú törvénye szabályozza.
A felsoroltakon kívül még sok más feladat vár az önkormányzatokra. Legfontosabb közülük a törvény által meghatározott módon és az adott lehetőségekhez mérten bebiztosítani a folyamatos költségvetési gazdálkodást.