Kétnyelvűség a dél-szlovákiai önkormányzatok honlapjain

A Pro Civis Polgári Társulás 2012-ben felmérést készített arról, miként élnek az internet adta lehetőséggel a magyarok által is lakott dél-szlovákiai településeken, azon belül pedig mennyire tartják be a kétnyelvűségre vonatkozó előírásokat. Az eredmény nem volt lélekemelő, a felmérés viszont széles társadalmi vita tárgya lett. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy év elteltével megnézzük, milyen változást okozott a közfigyelem. Felmérésünk eredménye elszomorító: egy év alatt alig javult valamit a helyzet.

Korigény és korparancs napjainkban az informatika és az internet használata a közigazgatásban. Az Európai Uniót alapító országok – a „tizenötök” – tapasztalata és gyakorlata igazolja, hogy az elektronikus kormányzás (e-government) teszi igazán hatékonnyá, gyorssá és olcsóvá az államigazgatási és önkormányzati szervek által nyújtott közszolgáltatásokat, amely egyszerre könnyíti a hivatalok-hivatalnokok munkáját és elégíti ki a polgárok igényeit a minőségi ügyintézés által.
Szlovákia európai uniós csatlakozása óta minden kormány kiemelt célként határozta meg az elektronikus kormányzás kiépítését, meghonosítását, sajnálatos tény, hogy mind a mai napig erre nem került sor, és továbbra is a ránk váró feladatok között tarthatjuk csak számon az e-government megvalósítását. A kialakult helyzetben is igaz azonban, hogy az internet már Szlovákiában sem csak egy informatikai fogalom és eszköz, hanem a kommunikáció leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze, egyszersmind az információközvetítés és –szolgáltatás legolcsóbb csatornája.
Az internet használata különösen fontos az önkormányzatok esetében, amennyiben a polgárokhoz legközelebb álló, a polgárokat az igazgatásba leginkább bevonni képes intézményként kívánják teljesíteni feladataikat, küldetésüket. Az internet által juthatnak a leggyorsabban és legbiztonságosabban információkhoz az önkormányzatokat érintő uniós és hazai jogi feltételrendszerről, szabályozási normákról, gazdasági lehetőségekről, pályázatokról, amelyek tudatos és célirányos felhasználása javítja munkájukat és fejleszti településük lakosságának életfeltételeit. Ugyanakkor az internet segítségével juttathatja el a leggyorsabban és leghatékonyabban az információkat a polgárokhoz, és vonhatja be őket akár a közösséget érintő döntéshozatalba is, ami iránt nálunk is egyre nagyobb az igény, még ha a számítógép, az internet családi használata Szlovákiában sokkal kevésbé elterjedt, mint az Európai Unió régi tagországaiban. Az önkormányzatok esetében az információközlés és -szolgáltatás legvonzóbb és legsikeresebb eszköze az önkormányzati honlap (weboldal) működtetése. Azon túl, hogy a honlap által az önkormányzat a legszélesebben és legteljesebben értelmezett kommunikációt folytathatja polgáraival – beleértve sok esetben az elektronikus ügyintézést is –, a település online jelenléte az interneten gyakorlatilag kapcsolat a világgal, ami a legköltséghatékonyabb önreklámozási eszköz, s a települési kapcsolatteremtéstől és -tartástól, a tapasztalatszerzésen és -átadáson át akár a turizmus fejlesztéséig szinte mindenre használható.
Fontos hozzátenni, hogy amennyiben a község tömeges hozzáférést biztosító módon is közzéteszi (esetünkben a községi weboldalon) a nyilvános ülések jegyzőkönyveit, az ülésen hozott határozatokat, rendeleteket, úgy a Tt. 211/2000. sz., az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvényének 6. paragrafusa 5. bekezdésének értelmében a nemzeti kisebbségek által is lakott községekben a kisebbség nyelvén is nyilvánosságra kell hoznia az említett dokumentumokat.
Mindezek tudatában végezte el a Pro Civis Polgári Társulás és az általa működtetett Szlovákiai Magyar Önkormányzati Intézet azt a felmérést, amely a magyarok által is lakott dél-szlovákiai önkormányzatokra terjedt ki, pontosabban arra az 512 településre, ahol a Szlovák Köztársaság Kormányának rendelete értelmében a helyi önkormányzatokban és helyi államigazgatási szervekben az államnyelv mellett a hivatalos kapcsolatokban a magyar nyelv is használható. (Ebből adódóan Pozsony és Kassa városkörzeti önkormányzatait nem vizsgáltuk, mert bár e településeken több ezer magyar nemzetiségű polgár él, arányuk sehol nem éri el az anyanyelvhasználathoz szükséges 20 százalékos arányt.) Ennek megfelelően a felmérés során nemcsak az önkormányzati honlapok meglétét és tartalmát vizsgáltuk, hanem azt is, milyen mértékben jutnak információkhoz anyanyelvükön a magyarok szülőföldjükön, Dél-Szlovákia városaiban és falvaiban.
A 17 járás területén található 512 város és község közül 463 településen működik önkormányzati honlap (weboldal), ami 31-el több, mint 2012-ben, ez 7,2 százalékos növekedést jelent. Számszerűleg a legtöbb a Dunaszerdahelyi járásban található, ahol az érintett 67 település közül 65-ben működtetnek az önkormányzatok honlapot. 2012-ben százalékarányosan a legkedvezőbb a helyzet a Galántai (21 vizsgált település), a Nyitrai (15) és a Vágsellyei (11) járásokban volt, az idén csatlakozott hozzájuk a Kassa-környéki (24 község) és Szenci járás (14 község); ezen járásokban valamennyi önkormányzatnak van weboldala. (Lásd: 1. sz. melléklet: első grafikon - számarány, második grafikon - százalékarány)

 

 

 

A honlapot működtető települési önkormányzatok nagy többsége azonban nem tartja tiszteletben a kisebbségek információhoz való jutásának jogát saját anyanyelvükön, holott ezt szavatolja a Szlovák Köztársaság Alkotmánya /34. cikkely (1) bekezdés/, és tartalmazza az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Keretegyezménye a nemzeti kisebbségek jogállásáról, amelyet Szlovákia is ratifikált, tehát saját jogrendjébe emelte, illetve a már említett „infotörvény” is. A működő 463 önkormányzati honlap közül mindössze 208 tartalmaz információkat az államnyelv mellett magyar nyelven is, arányosítva a weboldalak 45 százaléka. A 2012-es adatokkal összevetve ez 11,8 százalékos javulást jelent, a tavalyi évben 432 oldal közül 186-nak volt magyar nyelvű változata is (43 százalék). A fenti adatokból kitűnik, hogy ugyan nőtt a magyar nyelvű weboldalak száma, azonban arányuk még mindig nem éri el az ötven százalékot sem. (Lásd: 2. sz. melléklet: első grafikon - számarány, második grafikon - százalékarány)

 

 

Tartalmi szempontból a honlapok nagy többsége közzé teszi az alapinformációk kategóriájába tartozó tényeket, vagyis például a település megnevezését, a polgármester nevét és az önkormányzati hivatal címét, a hivatal felépítését és telefonos, illetve internetes elérhetőségét, a félfogadási napokat, órákat. A 463 települési honlap közül 458 tartalmazza mindezeket az információkat, magyar nyelven azonban csak 197 weboldal (43,5 százalék) nyújt ilyen szolgáltatást. Abszolút számokban, akárcsak 2012-ben, a legtöbb magyar nyelven is tájékoztató honlap a Dunaszerdahelyi járásban van, a 65 működő weboldal közül 41 kétnyelvű, ami 63,1 százaléknak felel meg. Az arányokat tekintve a vizsgált honlapok 68,8 százaléka kétnyelvű az Érsekújvári járásban, ötven százalék feletti még a Galántai (61,9, 2012-ben 71 százalék), a Vágsellyei (63,6 százalék, 2012-ben 54,6 százalék), valamint a Komáromi járás mutatója (55,9 százalék, 2012-ben 43,8 százalék), a többi járásban azonban a weboldalaknak a fele sem tesz eleget az anyanyelvi tájékoztatás alkotmányos lehetőségének. Negatív példaként a Losonci járás hozható fel, ahol a 20 működő községi weboldal közül mindössze 1 szolgál alapvető információkkal magyar nyelven is (5 százalék). E téren legnagyobb – pozitív - változás a Tőketerebesi és Komáromi járásban következett be. (Lásd: 3. sz. melléklet: első grafikon - számarány, második grafikon - százalékarány)
A 2012-es felmérés adataival összevetve 22-vel nőtt a magyar nyelvű oldalak száma. Örömteli, hogy mind a kilenc községben, ahol korábban egyáltalán nem működött weboldal, most gondot fordítottak arra is, hogy polgáraikat magyar nyelven is tájékoztassák.

 

 

A közérdekű információkat – amelyek közé az önkormányzati intézmények bemutatását és elérhetőségét, az önkormányzati szolgáltatások helyét, idejét és árát (például a szemételhordás napja, a helyi adók és illetékek mértéke, befizetési feltételek, stb.), valamint a települések múltját és érdekességeit, a civil szervezeteket és akcióikat tartalmazókat soroltuk be – a 463 weboldal közül 241 tartalmazott. Magyar nyelven azonban mindössze 96 honlapon (20,7 százalék) találhatók információk, tavaly ez a mutató 432/81 volt . A közérdekű tájékoztatást is nyújtó honlapok esetében abszolút számokban a Dunaszerdahelyi járást lehet megemlíteni, hiszen a 65 weboldal közül 22 informál magyar nyelven is, ami 33,9 százaléknak felel meg, ez hárommal kevesebb, mint 2012-ben volt. Arányaiban a Komáromi járás emelhető ki, ahol 34 weboldal közül 17 tartalmaz közérdekű információt, ez kereken 50 százalékos arányt jelent. Ezt a számot csak a Vágsellyei (45,5) és az Érsekújvári járás (40,6) közelíti meg, valamint még a Galántai járás mutatója mondható jónak (38,1 százalék), a többi járás esetében az értékelt honlapok negyede sem tartalmaz magyar nyelven tájékoztató anyagot. (Lásd: 4. sz. melléklet: első grafikon - számarány, második grafikon - százalékarány)
A magyar nyelv használatának a mellőzése ez esetben nemcsak a kisebbségi jogok sérülése okán feltűnő. Azért is érthetetlen, mert az önkormányzati honlapok alapcélját és előnyeit sem használják ki ezáltal a fenntartók, vagyis a kapcsolatteremtés lehetőségét, a civil szféra és az önkormányzati intézmények együttműködésének elősegítését, a turizmus fejlesztését, stb., hiszen az egész Kárpát-medencei magyarságot, több ezer önkormányzatot szólítanának meg a weboldalak, ha magyarul is tartalmaznák az információkat.

 

Felmérésünk során önállóan vizsgáltuk, hogy miként használják ki az önkormányzatok az elektronikus kommunikáció eszközét a polgárok ügyintézésének elősegítésére, a települési önkormányzati testület munkájának bemutatására, az önkormányzat és a községi (városi) hivatalok által irányított és felügyelt tevékenységek feltételeinek változásairól. A nyugat-európai tapasztalatok alapján ugyanis az ilyen információk azok, amelyek által gyorsabbá és hatékonyabbá válhat az ügyintézés, tehermentesítik a hivatalnokokat, és közelégedettséget eredményeznek, nem véletlen, hogy ott az ilyen tájékoztatást az önkormányzati honlapokon az alapinformációk kategóriájában tartják számon. A második felmérés eredménye is messze alulmúlta elvárásainkat, hiszen a vizsgált 463 önkormányzati honlap közül mindössze 153 (2012-ben 120) tartalmazott különböző kérvénymintákat, a kétnyelvűség követelményének pedig mindössze 10 honlap (2012-ben 4) tett eleget. (Lásd: 5. sz. melléklet: első grafikon - számarány, második grafikon - százalékarány)

 

 

A települési önigazgatás, avagy a valós önkormányzatiság eszközét, önkormányzati (általános érvényű) rendeletet 301 weboldalon (2012-ben 253) találtunk, magyar nyelven csak hat oldalon, bár ez a 2012-es mutatóhoz képest 200 százalékos javulást jelent, tavaly ugyanis mindössze két oldalon találtunk ilyen dokumentumot. (Lásd: 6. sz. melléklet: első grafikon - számarány, második grafikon - százalékarány)

 

 

Ez összesen 4 875 rendeletet jelent, amelyek közül összesen 83 darabot fordítottak le magyar nyelvre is. Ennél is rosszabb a helyzet az önkormányzati képviselő-testületek munkájának átláthatóságát is biztosító tájékoztatási forma – ami több nyugat-európai országban alapvető információs kötelességnek minősül -, vagyis az önkormányzati testületek üléséről készült jegyzőkönyvek, illetve elfogadott határozatok megjelentetése az önkormányzati honlapokon. A 463 weboldal közül mindössze 183-on (2012-ben 154) találtunk jegyzőkönyveket, illetve határozatokat, s mindössze hét oldalon magyar nyelvűeket is, ez hárommal több, mint a tavalyi évben. (Lásd: 7. sz. melléklet: első grafikon - számarány, második grafikon - százalékarány) Ezeken az oldalakon összesen 7151 jegyzőkönyvet (2012-ben 4 300) és határozatot olvashattunk, 201 darabot magyar nyelven is.
 

 

Megvizsgáltuk azt is, hogy a magyarok számaránya az adott településen milyen mértékben befolyásolja a magyar nyelvű adatközlést. Amint az várható volt, minél kisebb ez az arány, annál kevesebb információ található a község weboldalán. A 20 százalék alatti részarányú települések (a Tt. 221/1999. sz. kormányrendelet szerint 31 ilyen is van) weboldalainak mindössze hét százaléka tartalmaz magyar nyelven is információt (huszonnyolcból kettő), a 20-50 százalék közötti számarányú települések esetén ez az arány 23,5 százalékra módosul (102/24). Ami igazán szembetűnő, hogy 50 százalék feletti részarány esetén a magyarság részaránya érdemben már nem befolyásolja a magyar nyelvű adatközlés meglétét: 50-75 százalék közötti arány esetén a falvak picit kevesebb, mint felének van magyar nyelvű oldala is (152-ből 73), 75 százalék felett pedig 161 oldal közül 92 tartalmaz magyar nyelvű információt.
Komoly befolyásoló tényező a települések lélekszáma is. Az 500 lakos alatti községek 80 százaléka rendelkezik weboldallal, magyar nyelvű változata ugyanakkor az oldalak mindössze 28 százalékának van. 500-1000 lakos közötti falvak esetén sem túl rózsás a helyzet: ugyan itt már 92 százalékos a weboldalak aránya, közülük mindössze 35 százalék közöl információkat magyar nyelven is. 1000-2000 lakos között, illetve 2000 lakos felett a helyzet már nagyon hasonló, szinte minden község rendelkezik weboldallal, a magyar oldalak aránya pedig 62, ill. 65 százalék. Legjobb a helyzet a városok esetében, húszból tizenhétnek van magyar oldala, ez 85 százalékot jelent. (Lásd 8. sz. melléklet: első grafikon: magyarok részaránya szerint, második grafikon: lakosságszám szerint)

 

 

A Pro Civis Polgári Társulás és az általa működtetett Szlovákiai Magyar Önkormányzati Intézet a felmérés eredményei alapján úgy döntött, az idei, összességében III. Önkormányzati Szabadegyetem egyik önálló témája az önkormányzatok kommunikációs eszközeiről és lehetőségeiről szól majd, különös tekintettel az önkormányzati honlapok működtetésére.
 

Összesítő grafikonok: