Önkormányzati kötelességek a szociális ellátásban

A Tt. 305/2005. számú, a gyermekvédelemről és szociális gondnokságról szóló törvénye 65. §-ának 1. bekezdése, valamint egyes más törvények kiegészítéséről és módosításáról szóló jogszabálya értelmében a község köteles költségvetéséből pénzeszközöket elkülöníteni a gyermekek családi viszonyainak rendezésére, beleértve a lakhatási feltételek megteremtésének és a szociális helyzet rendezésének elősegítését is, amennyiben a gyermek szülője, vagy az a személy, aki a gyermekről gondoskodik, azon község lakosa, ahol a gyermek életvitelszerűen tartózkodik, vagy ahol legalább egy éven át életvitelszerűen tartózkodott azt megelőzően, hogy intézeti elhelyezésbe került bírósági döntés alapján. Ezen rendelkezés értelmében a község csak akkor válik kötelessé pénzeszközök elkülönítésére költségvetésében a családi viszonyok rendezésére és helyreállítására, ha:

• a szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személy annak a községnek a lakosa, amelynek területén a gyermek életvitelszerűen tartózkodik, vagyis állandó lakhelyre, átmeneti lakhelyre van bejelentve, vagy állandó tartózkodási engedélye van a Szlovák Köztársaság területére vonatkozóan, és
• a gyermek bizonyíthatóan, legalább egy éven át a gyermekotthoni elhelyezést megelőzően a község területén tartózkodott.

Annak eldöntéséhez, hogy a község köteles-e pénzeszközöket elkülöníteni költségvetésében a családi viszonyok rendezésére és helyreállítására, döntő jelentőségű a gyermek gyermekotthoni elhelyezésének napját megelőző egy naptári év.
Ha az idézett törvény 65. §-a 1. bekezdésének rendelkezései teljesültek, a község köteles a gyermek gyermekotthoni elhelyezését követően költségvetésében elkülöníteni a pénzeszközöket a gyermek családi viszonyainak helyreállítására, beleértve a lakhatási feltételeket és a szociális feltételeket is. Amennyiben a pénzt lehetetlen vagy nem célszerű a családi viszonyok helyreállítására és rendezésére fordítani, a község ezt a pénzt arra is fordíthatja, hogy megfelelő természetes személyt keres, és őt bízza meg a gyermekről való személyes gondoskodással, valamint a megfelelő családi környezet biztosításával. Az elkülönített pénzösszeg felhasználásának módját a község általános érvényű önkormányzati rendeletben szabályozza.

A Tt. 305/2005. számú törvénye 65. §-ának 5. bekezdése szabályozza, miként lehet pénzügyi támogatást nyújtani a gyermeknek jövendő önálló élete elősegítése céljából. A község akkor köteles a gyermeknek otthonteremtési támogatást (ún. takarékossági támogatást) nyújtani, ha a Tt. 305/2005. számú törvénye 65. §-ának 5. bekezdésében taglalt feltételek mindegyike teljesül. Ez azt jelenti, hogy a község csak abban az esetben köteles a gyermeknek takarékossági támogatást folyósítani, ha:

• egy évvel a gyermekotthoni elhelyezést követően sem sikerül rendezni és helyreállítani a gyermek családi viszonyait, és
• a község nem különített el a 65. § 1. bekezdése szerint pénzösszeget, vagy az elkülönített pénzösszeget nem arra fordította, hogy megfelelő természetes személyt keressen, és őt bízza meg a gyermekről való személyes gondoskodással, valamint a megfelelő családi környezet biztosításával a 65. § 2. bekezdése szerint, valamint
• ha a község bizonyíthatóan nem hajtott végre intézkedéseket a 10. § 1. bekezdésének a) vagy b) pontja, illetve a 11. § 1. bekezdése szerint, a gyermek és családja helyzetének, nevelési, családi problémái kiküszöbölése érdekében, legalább egy éven át a gyermek gyermekotthoni elhelyezését követően.

Nem köteles viszont a község a gyermeknek otthonteremtési támogatást folyósítani, ha:

• ha a gyermek gyermekotthoni elhelyezését megelőző legalább egy éven át bizonyíthatóan intézkedéseket hajtott végre a 10. § 1. bekezdésének a) vagy b) pontja, illetve a 11. § 1. bekezdése szerint (itt főként a szülői jogok és kötelességek gyakorlásának elsajátítását, a család szerepének tudatosítását, a házastársak kapcsolatának szilárdítását, a szülő-gyermek viszony alakítását célzó képzések szervezése vagy közvetítése jön számításba, valamint a problémamegoldó képességek és új helyzetekhez való alkalmazkodási készségek fejlesztése, a szociálpatológiai jelenségek megelőzését célzó programok és tevékenységek, a gyermekvédelem és szociális gondnokság-felügyelet alkalmazása a gyermek és a felnőtt személy lélektani fejlődését kedvezőtlenül befolyásoló jelenségek kiküszöbölése vagy mérséklése ellen), és
• az elkülönített pénzösszeget vagy arra fordította, hogy rendezze és megújítsa a gyermek családi viszonyait, beleértve a lakhatási feltételeket és a gyermek szociális feltételeit, vagy hogy megfelelő természetes személyt keressen és bízzon meg a gyermekről való személyes gondoskodással, valamint a megfelelő családpótló környezet biztosításával, valamint
• a gyermek szülője vagy a gyermekről gondoskodó személy bizonyíthatóan elutasította a község segítségét a gyermek gyermekotthoni elhelyezését megelőzően, legalább egy éven át, vagy
• a község írásos dokumentumaiban a gyermekről és a családról bizonyíthatóan nem vezettek gyermekvédelmi beavatkozás és szociális gondnokság szükségességéről ügyiratot az idézett törvény 10. § 1. bekezdésének a) és b), vagy a 11. § 1. bekezdése értelmében, a gyermek bírósági döntéssel történt gyermekotthoni elhelyezését megelőző egy éven át.

Ha teljesülnek a Tt. 305/2005. számú, a gyermekvédelemről és szociális gondnokságról szóló törvénye 65. §-ában lefektetett feltételek, a gyermekotthonban elhelyezett gyermeknek joga van megtakarítás képzésére, tekintet nélkül arra, hogy a szülei vagy a hozzá közel álló más személyek érdeklődést mutatnak-e iránta, vagy nem, megteremtik-e a feltételeket az otthonába való visszatérésre vagy nem, teljesítik-e eltartási kötelezettségüket vagy nem.
A Tt. 305/2005. számú, a gyermekvédelemről és szociális gondnokságról szóló törvénye 65. §-ának 5. bekezdése értelmében a községnek nem keletkezik a gyermek gyermekotthoni elhelyezésének napjától számított egy évnél rövidebb időn belül otthonteremtési támogatási kötelessége. Ha teljesülnek a Tt. 305/2005. számú törvénye 5. bekezdésében lefektetett feltételek, a község köteles ezt a hozzájárulást folyósítani attól a naptári hónaptól kezdve, amelyben a gyermekotthon jelenti, hogy e célra személyi számlát vagy betétkönyvet nyitott a gyermeknek.
Ha a község nem teljesíti törvényi kötelességét, a gyermek a követelését bírósági úton is érvényesítheti; az ilyen gyermek nevében a bírósági keretet a törvényes képviselője, például a gyámja vagy a kirendelt pártfogója nyújtja be. Tekintettel arra, hogy a gyermek nagykorúságának elérése előtt a 65. § 8. bekezdése megköveteli a község belegyezését a számlán lévő összeggel való manipulálás során, a gyermeknek nem kell feltétlenül bíróság által kirendelt vagyoni ügygondnokának lennie. Vagyoni ügygondnokot a gyermeknek olyan esetben rendelnek ki, ha a gyermek vagyonával gazdálkodni kell, és vagyonhoz fűződő jogai a vagyon működése során veszélyben vannak, miközben a szülő vagy gyám (pártfogó) maga nem teszi meg a szükséges lépéseket a gyermek vagyonának megvédése érdekében. A családjogi törvény 33. §-ának 1. bekezdése megköveteli vagyonjogi ügygondnok kirendelését azon tény bizonyítás érdekében, hogy a gyermek vagyonjogi érdekei veszélyben forognak, nem csupán lehetséges veszélyről van szó.
A gyermek jövendő önálló életkezdését támogató pénzeszközök felhasználásáról nem lehet általános érvényű önkormányzati rendelettel dönteni, mivel ezek a pénzeszközök a gyermek személyi számlájára vagy betétkönyvére történt átutalást követően a gyermek vagyonát képezik. A gyermek vagyonának felhasználási módjáról a gyermek törvényes képviselője, gyámja vagy pártfogója dönthet, a nagykorúság elérését követően pedig maga a gyermek.
Ha a községnek egyszer kötelezettsége keletkezett arra, hogy otthonteremtési támogatást nyújtson a gyermeknek, az csak az intézeti gondoskodás megszűntével szűnik meg, oly módon, ahogyan azt az idézett törvény 65. §-ának 8. bekezdése részletezi. Az otthonteremtési támogatás folyósítása megszüntetésének egyik oka az is, ha a gyermek nevelőszülői gondoskodásba kerül, családi környezetbe. A Tt. 305/2005. számú törvény céljaira a családpótló családi környezet közvetítésének tekintendő a nevelőszülői gondoskodás vagy az örökbefogadás biztosítása is. A gyermek családban történő elhelyezése a gyermek elhelyezéséről szóló bírósági döntéssel az örökbefogadást megelőző anyagi jogi feltétele az örökbefogadásnak. A Tt. 305/2005. számú törvény értelmében tehát a gyermek ezen elhelyezését családpótló családi környezetben történt elhelyezésnek lehet tekinteni.
Ha tehát a községnek otthonteremtési támogatási kötelezettsége keletkezett, és a gyermeket ezt követően örökbefogadási gondoskodásban helyezték el, a község már nem köteles a gyermeknek az otthonteremtési támogatást folyósítani. Amennyiben azonban úgy alakul a helyzet, hogy a gyermek örökbefogadására nem kerül sor, ezért a gyermek visszakerül a gyermekotthonba, újra intézményi gondoskodásban részesül, mivel azt a bíróság nem szüntette meg. Ilyen esetben felújul a község otthonteremtési támogatási kötelezettsége is azon naptári hónaptól kezdve, amelyben ismételten megkezdődött az intézményi gondoskodás.
Az információcsere az elrendelt intézményi ellátásba vett gyermekről annak egyéni személyiségfejlesztési tervén keresztül történik, melyet a Tt. 305/2005. sz. törvénye 55. §-ának 1. bekezdése szerint a gyermekotthon dolgoz ki. Ennek része a gyermeket és családját érintő szociális munkaterv is, melyet a gyermekotthon a községgel, a gyermekvédelmi hatósággal és a szociális gondnoksággal, vagy más, akkreditált alannyal közösen dolgoz ki. A tervet félévente felülvizsgálják, s összhangban kell állnia a gyermek családjában kifejtett szociális munka tervével, melyet a Tt. 305/2005. sz. törvénye 32. §-ának 3. bekezdése értelmében a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságok dolgoznak ki, együtt a községgel és a bírósági döntés végrehajtására kijelölt intézménnyel vagy akkreditált jogalannyal.
Az otthonteremtési támogatásra keletkező igény elbírálásakor a bíróságnak a gyermek intézeti elhelyezését elrendelő jogerős ítéletéből kell kiindulni, és meg kell különböztetni:

1. azokat a gyermekeket, akiknek a gyermekotthoni elhelyezését jogerős bírósági ítélettel rendelték el még 2006. 1. 1-je előtt (ezeknek a gyermekeknek nem keletkezett otthonteremtési támogatási jogigényük a Tt. 305/2005. sz. törvénye 100. §-ának 19. bekezdése szerint),
2. azokat a gyermekeket, akiknek a gyermekotthoni elhelyezését jogerős bírósági ítélettel rendelték el még 2006. 1. 1-je és 2007. 12. 31-e között (ezeknek a gyermekeknek az esetében a Tt. 305/2005. sz. törvénye 100. §-ának 1. bekezdése szerint kell eljárni, melynek értelmében, ha a 2008. 12. 31-én hatályos törvény értelmében volt jogigényük otthonteremtési támogatásra, akkor azt megkapják 2008. 12. 31-ét követően is),
3. azokat a gyermekeket, azokat a gyermekeket, akiknek a gyermekotthoni elhelyezését jogerős bírósági ítélettel rendelték el 2007. 12. 31-e után (esetükben a Tt. 305/2005. sz. törvénye 65. §-a szerint kell eljárni).

JUDr. Vontszemü Lívia
A szerző a Dunaszerdahelyi Munka-, Szociális és Családügyi Központ szociális és családügyi szakosztályának igazgatója

(A www.onkormanyzas.sk honlapon a Rendeletek/Minták menüpont alatt kétnyelvű űrlapok is találhatók a gyermekvédelmi támogatások igényléséhez.)