Pénzforrások kellenek az átruházott feladatok ellátásához

A csehországi és a magyarországi partnerszervezetek is képviseltették magukat a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása idei, immár 24. közgyűlésén, amelyre ezúttal Nyitrán került sor május 28-29-én. A közgyűlésen megjelent és felszólalt Ivan Gašparovič államfő és Robert Fico miniszterelnök is.
A közgyűlésre hétszázötven küldött jelentkezett be, közülük 669 megérkezett és aktívan vett részt a tanácskozáson, amelyen a beszámolók és a vitafelszólalások következtében a települési és regionális önkormányzatok jog- és hatáskörébe tartozó összes feladatrendszerrel kapcsolatos gondok, problémák felvetődtek. A legtöbb szó – talán érthető módon – az önkormányzati feladatkörök ellátásának a finanszírozásával függött össze, hiszen mind a települési önkormányzatok, mind a kerületek az elmúlt évek során több államigazgatási feladatot is megkaptak alanyi jogon szerzett hatásköreik mellé, s ez már évek óta gondot okoz. Nem is szólva arról, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozásának összevetése – átvilágítása – a tavalyi kongresszuson határozatba foglalt feladattá vált, amelyet ezidáig nem sikerült teljesíteni, bár a kormány közvetítette az igényt a minisztériumok, illetve az egyéb hivatalok felé.
Az önkormányzatok finanszírozásának kiegyensúlyozottságára, illetve a kiszámítható költségvetési politikára Ivan Gašparovič köztársasági elnök is felhívta a figyelmet kongresszusi felszólalásában. Nyilvánvalóan személyes tapasztalatait összegezte, amikor elmondta, a települési önkormányzatok már eddig is erő felett teljesítettek, az átruházott feladatokat viszont olyannyira forráshiányosan kapták meg, hogy sok esetben saját alapkötelességeik ellátása okoz gondot számukra, mint a közvilágítás biztosítása, az utak és járdák karbantartása, az önkormányzati intézetek működési feltételeinek zavarmentes ellátása – köztük az óvodák és alapiskolák épületeinek karbantartása is. Ezen felismerésből faladóan az államfő is szorgalmazta a feladatok és azok finanszírozásának mielőbbi elvégzését.
Robert Fico kormányfő, aki tavaly személyesen vállalt garanciát az átvilágítás elvégzésére, ezúttal nem ezzel foglalkozott elsősorban, hanem a kerületi önkormányzati rendszer jelentős átalakítását vizionálta. Az ősszel esedékes kerületi elnöki és önkormányzati választások utánra össztársadalmi vita megnyitását jelezte előre, amely során a kerületek számának a korlátozását (a régi, háromkerületes rendszer visszaállítása) említette. A korlátozott számú kerületi önkormányzatok hatáskörei kapcsán viszont még azt is szükségesnek tartaná, ha az önkormányzatok által végzett munkába az államigazgatás is bekapcsolódhatna, sőt, jelentős szerepet kapna (ami viszont olyan fajta centralizáció előrevetítése, amely leginkább a szocialista érából ismert kerületi nemzeti bizottsági rendszer újjáalakítására emlékeztet).
A közgyűlés résztvevői a kormányfő felvetésére nem reagáltak, illetve magának a társadalmi vitának a megkezdését üdvözölték csak. A határozatban viszont megerősítették a már említett átvilágítás elvégzésének a fontosságát, de addig is azt várják el a parlamenttől, hogy módosítja az 564/2004-es számú törvényt úgy, hogy az önkormányzatok újra megkaphassák a személyi jövedelemadóból a korábban nekik szánt 70,3 százalékot kitevő adóhányadot. Párhuzamosan azt is elvárják a kormánytól, hogy sem állami támogatásokat, sem állami megrendeléseket ne adjon olyan cégeknek és vállalatoknak (a külföldi tulajdonúakat is beleértve), illetve intézményeknek, amelyek tartoznak az önkormányzatoknak. A közgyűlés azt is szorgalmazza, hogy az önkormányzatoknak nagyobb beleszólásuk legyen az EU alapjainak a felhasználása során az új, 2014-2020-as programozási időszakban, a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos eljárást pedig a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsítse a kormány.