Sikeres önkormányzati választások

Magyar szempontból óriási tétje volt a november 15-én tartott szlovákiai önkormányzati választásoknak. A tét nem kevesebb volt, mint ismét bebizonyítani, hogy nemzeti közösségünk képes az önigazgatás és az önkormányzatiság zavartalan működtetésére, településeink életének irányítására. A választások ilyen szempontból egyértelmű sikert eredményeztek Dél-Szlovákia számára. Országos viszonylatban ugyan a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia párt érte el a legjobb eredményt, de a déli régiókban kiválóan szerepeltek a magyar jelöltek.

Taroltak a függetlenek
Országos viszonylatban a független jelöltek szerezték meg a legtöbb polgármesteri posztot az országban. Ez jórészt annak tudható be, hogy Szlovákiában éles és konfrontatív a politika, ezért sok polgármesterjelöltnek kényelmesebb és biztosabb volt függetlenként indulni. Végül 1104 településen nyert független polgármester, őket követték az Irány-Szociáldemokrácia párt (847), a Keresztény Demokrata Mozgalom (122), majd a Magyar Közösség Pártja 107 polgármesterei. A Most-Híd 87 (ebből 3-at nem magyar településen), a Háló 52, az SDKÚ 48, a Szlovák Nemzeti Párt 41 polgármesteri helyet szerzett.

3. helyen az MKP
A Magyar Közösség Pártja a harmadik helyet érte el a pártok versenyében, annak dacára, hogy területileg mindössze az ország ¼ részében indított polgármesterjelöltet. Az MKP-s képviselők száma 1151, míg a Híd 829 képviselőt juttatott a települési önkormányzatokba. Összesen 208 (106 egyéni, 45 koalíciós, 57 független) polgármester győzött az MKP támogatásával.
Jól szerepeltek a magyarlakta városok. Egyértelmű sikert ért el az MKP Somorján, Dunaszerdahelyen és például Ógyallán, ugyanakkor Szepsiben, Nagymegyeren és Komáromban nem sikerült újráznia a pártnak. Komárom esete különösen figyelmeztető lehet, ahol az MKP-Híd egyezséget a választók nem fogadták el, és a közös jelölttel szemben induló független magyar jelöltet választották meg a város polgármesterének. Ez arról tanúskodik, hogy nem lehet a helyi szervezetek „feje fölött” egyezkedni; a helyben lakó polgárok személyi szimpátia és egyéni kvalitások alapján választanak, és világosan látják az egyezségek mögötti csapdákat. A kisebb településeken egyébként az MKP és a Most-Híd koalíciója 30 polgármesteri tisztséget eredményezett.

Régi-új polgármesterek
Összességében az 512 magyarok által lakott települések közül 435 helyen indult újra a regnáló polgármester, akik 85 százalékos sikert értek el. Ez az adat kissé megdöbbentő, és arról árulkodik, hogy a hivatalban volt polgármesterek mindent megmozgattak a siker érdekében, és ki tudták használni helyzeti előnyüket. Ha viszont pozitív szemszögből nézzük a dolgot, a választók többsége a kontinuitást tartotta fontosabbnak, mint a kísérletezést, és annak a jelöltnek szavazott bizalmat, aki az elmúlt választási időszakban bizonyított.

Magyar-magyar párbaj
Fájdalmas tanulság a magyar-magyar szembenállás, hiszen ha a két párt eredményeit összeadnánk, Szlovákiában a magyar párt lehetne a harmadik legerősebb parlamenti párt. Önkormányzati szinten, mint említettük, ezt az MKP önmagában is teljesíti. A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a polgármestereket tekintve az MKP 8 választókörzetben volt eredményesebb a Most-Hídnál, a Most-Hídnak pedig 5 választókörzetben van több polgármestere. A tendencia tehát folytatódott, az MKP a parlamenti választásokat kivéve minden más (önkormányzati, megyei, köztársasági elnöki, európai parlamenti) megmérettetésen eredményesebben szerepel a Most-Hídnál.

Tanulságok
Legközelebb 2016 márciusában, tehát két év múlva lesznek Szlovákiában parlamenti választások, vagyis az önkormányzatok működésének félidejében. Ennek fényében – az elért harmadik helyével – az MKP jó eséllyel tekinthet a parlamentbe jutás elé, hiszen elért eredménye ennek az esélyét vetíti előre. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a párt a legutóbbi önkormányzati választásokon is jól szerepelt, stabil önkormányzati jelenléte mégsem biztosította a parlamenti küszöb átlépését. Hiába szerzett a Most-Híd vegyespárt sokkal kevesebb polgármesteri és önkormányzati képviselői posztot, a szlovák törvényhozásba mégis ő került be.
A tét nagy volt, ennek megfelelően sok településen okozott nem kis izgalmat a választás. Több helyről érkeztek hírek feszültségekről, s akadt olyan település is (Krasznahorkaváralja), ahol a rendőrségnek kellett beavatkoznia a kedélyek csillapításába. Sok helyről kaptunk hírt a szavazók „utaztatásáról” is. Sok kis községben pedig hihetetlen „túljelentkezésnek” lehettünk tanúi – különösen Közép- és Kelet-Szlovákiában –, ahol a magas munkanélküliségi arány vonzóvá, megélhetési forrássá tette a polgármesteri posztot, illetve ahol az utóbbi években nagyfokú passzivitás jellemezte az önkormányzati munkát.
kv