A sportról, az önkormányzatok finanszírozásáról és az autonómiáról a szabadegyetemen
Egyetlen meghirdetett programpont sem maradt el az idei szlovákiai magyar önkormányzati szabadegyetemen, vagyis a terveknek megfelelően a mintegy 150 résztvevő tizenhat témakörben vitathatta meg a sport és az önkormányzatok viszonyát, a települési és regionális önkormányzatok feladatrendszerét és annak finanszírozását, valamint az európai autonómiaformák és azok közép-európai megvalósíthatóságának kérdéskörét.
A nagymegyeri III. Önkormányzati Szabadegyetem „első felvonásaként”, október 10-én csütörtök este a sport szerepéről tartott kötetlen beszélgetést a régió három városának polgármestere.
A vitavezető Orosz Csaba somorjai olimpikon a somorjai Bárdos Gábort, a dunaszerdahelyi Hájos Zoltánt és a gútai Horváth Árpádot kérdezte. A résztvevőket házigazdaként a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, Őry Péter köszöntötte.
Hájos Zoltán szerint a városvezetésnek és az önkormányzatnak fel kell mérnie az ifjúsági és sportolási igényeket, lehetőségeket, és annak megfelelően kell ezek támogatásár megvalósítani. Dunaszerdahelyen a Támogatás nem csak pénzügyi, hanem különböző „naturális” formákban is működik. A tradíciókat tekintve a futball kiemelt sportágnak számít. „Tudatosítani kell, hogy maga az önkormányzat nem képes a vállán vinni a sportot, meg kell hozzá találnunk a partnereket, vállalkozókat, befektetőket” – mondta Hájos. Dunaszerdahelyen természetesen a DAC sorsa, valamint a városi stadion áll az érdeklődés középpontjában. A futballpálya modernizálásába az állam is beszáll.
Bárdos Gábor a sport közösségformáló szerepére mutatott rá. „Sajnos, mi a sportéletet tekintve Somorján „pályán kívül vagyunk”, ami az élsport támogatását illeti”. Ezért leginkább a tömegsportra és versenysportra összpontosítanak. Az önkormányzat feladata a diák és az ifjúsági sport anyagi támogatása, az élsportra más forrásokból kell megtalálni a szükséges anyagi hátteret, a városi költségvetésből erre nem telik. Versenyszerűen 10 sportág működik a városban, lakosságarányosan Somorja az élen áll a régióban a regisztrált sportolók számát tekintve.
Horváth Árpád emlékeztetett arra, hogy Gútán a sport komoly hagyományokra tekint vissza, számos országos bajnok származik a városból. Elárulta, évek óta a sportra fordított támogatás elosztása jelenti a költségvetés legnagyobb feladatát, órákon át folyik a vita, milyen sportot mennyi pénzzel támogassa a város, amely bevételének másfél százalékát fordítja erre a célra.
A vitában felszólaló Őry Péter az önkéntes tűzoltók szerepére hívta fel a figyelmet, akik az értékmentő és védelmező munka mellett egyfajta sporttevékenységet is folytatnak.
Szigeti László (Párkány) volt oktatásügy miniszter (MKP) szerint a jobb eredmények elérését nehezíti az a tény, hogy az állam gyakorlatilag 15 éve nem változtatja a sport támogatásának keretét, leszámítva az olimpiai éveket. Az eredményesség értekében az önkormányzatoknak az oktatási intézményekkel kellene jobban együttműködniük, hiszen a gyermekek az iskolákban szeretik meg leginkább a sportot. „Erre kell figyelni, hiszen pont az ifjúság az a terület, amelyet általában elhanyagolnak a városi költségvetések. Itt látok óriási tartalékokat” – mondta.
Pénteken, október 11-én kilenc előadással és vitával folytatódott a III. Önkormányzati Szabadegyetem, melynek 150 résztvevőjét Néveri Sándor, Nagymegyer polgármestere, Őry Péter, a szervező Pro Civis Polgári Társulás elnöke, valamint Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete köszöntötte.
Első előadóként Balkó Róbert, a zoboralji Kolon község polgármestere ismertette a szlovák kormány és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása közös memorandumát, melynek érvényessége 2013 végéig tart. A memorandumban a válságra való tekintettel is spórolásra kérik a településeket. „A kérdés az, hogy miből? A memorandum lassítja a községek fejlődését, megköti az önkormányzatok kezét. Megítélésem szerint a memorandum figyelemelterelés és bűnbakkeresés” – mondta Balkó Róbert.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, aki egyben Nagyszombat megye képviselője, elnökjelöltje is, a kerületi önkormányzatok jog- és hatásköreiről szólt. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi megyerendszer számunkra kétszeresen is hátrányos. Egyrészt a megyehatárok úgy lettek meghúzva, hogy csak valami rendkívüli esetben lehessen magyar elnöke. Másrészt hátrányosak valamennyi polgár számára, mert nem követik a természetes régiók határait. Rosszabb helyzetben vagyunk erdélyi társainknál, nekik most is vannak megyefőnökeik, de még a Vajdaságban is jobb a helyzet, mint a Felvidéken. Ugyanakkor az is igaz, hogy sokan nem is érzékelik, mennyire fontosak számunkra a megyei önkormányzatok, olykor még a pedagógusok sem tudatosítják kellőképpen, hogy például a középiskolák fenntartója a megye, iskoláink fennmaradása szempontjából rendkívül fontos tehát, hogy erős képviseletünk legyen a megyei önkormányzatokban.
Fontos szerepe van a megyének az egészségügy alakulásában, az utak felújításában és különböző szociális témákban is. Fontos terület a határon átnyúló együttműködés lehetősége is. Az MKP elnöke hangsúlyozta, a szlovák miniszterelnök által szorgalmazott visszatérés a 3+1-es megyerendszerhez, szintén rossz megoldás a felvidéki magyarság számára. A téma napirendre kerülésekor és vitájában ismét fel kell vetni majd a természetes régiók kialakításának igényét.
Zupko Mária szociálpolitikus az önkormányzatok átruházott feladatairól és a szociális szolgáltatások nyújtásáról adott áttekintést. Szólt a betegápolásról, a nyugdíjasok számára alakult intézményekről, a szociális tanácsadásról, az étkeztetési lehetőségről, a nappali gondozásról, a segédeszközök kölcsönzésről, a költségek feladatköreiről. Az önkormányzatok és a rászorultak számára kínálkozó lehetőségek sora széles körű, azonban sokan vannak, akik igényelnék a szociális szolgáltatásokat, ám nincs róluk kellő áttekintésük.
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke az EU-s alapok jövőjét vázolta fel – az önkormányzatok szemszögéből. „Sajnos sokkal több pénz veszik kárba, mint amit a kormányfő hangoztat. Én úgy látom, akár milliárdos összegről is szó lehet, és ennek mindannyian kárát szenvedjük majd.” – mondta. Szlovákia az oktatás területén merít a leggyengébben.
Brüsszel csak 2013-ban 178 milliót tartott vissza, ha a hétéves programozási időszakot tekintjük, valóban egymilliárd körül van. A válság következtében lényegesen meggyengült a szolidaritásra való hajlandóság is, már s jövő évtől csökkennek s kohéziós politika forrásai.
Bús László az új közbeszerzési törvényt ismertette, fókuszálva az önkormányzatokat érintő változásokra.
Őry Péter, a Pro Civis elnöke az információ-szolgáltatási kötelezettségről, az ún. „infotörvényről” és a polgárok tájékoztatásáról tartott előadást. Információt magyar nyelven is kérni lehet. Válasz elutasítása esetén az érintett akár bírósághoz is fordulhat. A kérvényekről jegyzéket kell vezetni. Az előadó szerint sokan élnek a törvénnyel, de olyanok is vannak, akik visszaélnek a jogokkal.
Közzé kell tenni minden olyan információt, amely a község vagyonával való gazdálkodásával kapcsolatos, az elfogadott rendeleteket, az önkormányzási ülések programját is. Megtehető ez a hivatal faliújságján és a honlapokon. Magyarul is, azokban a községekben, melyekre ezt a kisebbségi nyelvtörvény előírja. Az előírások megszegéséért 1650 eurós büntetést szabhat ki a járási hivatal.
Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke az iskolák fenntarthatóságáról és finanszírozásról szólt. Sajnos az oktatás mindig mostohán kezelt területe a politikának. Az egyetemre odafigyelnek, a közoktatásról viszont keveset hallani a viták során. Az iskolák támogatásának problémája egy része a fejkvótából ered, 926 euró jut egy diákra. Ez jó azért, mert átlátható, rossz azért, mert az értéke nagyon alacsony. Csehországban például háromszor annyi a fejkvóta, mint Szlovákiában.
„Csoda, hogy ebből még az iskolák működni tudnak. Ha legalább 250 diákja van egy iskolának, akkor ki lehet jönni belőle”, 150 főig még egyfajta kompenzáció jár, kisebb létszámnál azonban már nem. Ez elsősorban a kisiskolákat érinti, köztük sok magyar iskolát is. Az MKP véleménye szerint minden községben, ahol van diák, kell iskolát működtetni. Arra kell törekedni, hogy a kormány, az állam adjon lehetőséget arra, hogy az önkormányzatok kisebb anyagi ráfordítással tudhassák az iskolákat fenntartani. „Szűnjön meg végre a kisiskolákkal szembeni igazságtalanság”. További gond, hogy nagyon jó pedagógusok kénytelenek elhagyni az iskolákat. „Kérem, harcoljanak, harcoljunk az iskoláinkért” – mondta Pék László.
Két magyarországi előadója is volt a szabadegyetemnek. Schmidt Jenő (képünkön), a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke az önkormányzatok fejlesztésével kapcsolatos magyarországi tapasztalatokat osztotta meg a résztvevőkkel az Európai Unió 2014-2020 programozási időszakában. Schmidt Jenő, Tab község polgármestere szeretettel köszöntötte a két felvidéki testvértelepülésük, Szímő és Pered polgármestereit. Szólt arról is, hogy TÖOSZ szlovákiai partnere a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, a ZMOS, gyakran konzultálnak szakmai kérdésekről. Megkérték például a ZMOS vezetőit, hassanak a szlovák kormányra az EGTC intézményének hatékonyabb kihasználása érdekében.
Lenner Áron Márk, belgazdaságért felelős helyettes államtitkár a magyar-szlovák kormányközi egyezményben foglalt határmenti fejlesztési programokról szólt, bemutatta a Wekerle-tervet , mely Kárpát-medence gazdasági lehetőségeinek, forrásainak kihasználására, összekötésére fókuszál. Ennek kiemelt eszköze a már működő Kárpát Régió Üzleti Hálózat.
A Pro Civis szervezte nagymegyeri szabadegyetem szombati, október 12-i munkanapjának kulcstémai az önkormányzatok finanszírozása, az autonómia és a kisebbségi önrendelkezések voltak.
Első előadóként Slovák Gyula (Rozsnyó) az Európai Unióban a 2014-2020-as időszakban várható önkormányzati fejlesztésekről szólt. A fő támogatási területek közé tartozik a vállalkozó baráti környezet kialakítása, a megközelíthetőség javítása, az innovatív-hálózatépítő együttműködések. Cél a helyi közösségek ösztönzése integrált alulról építkező tevékenységekre. Az előadást eredetileg Mészáros Alajos tartotta volna, Slovák Gyula előadásban az MKP európai parlamenti képviselőjének jegyzeteire is hagyatkozott.
Zachariaš István, Szepsi polgármestere az önkormányzatok hatásköreit és finanszírozásának nyitott kérdéseit boncolgatta, valamint ismertette a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) előző nap tartott ülésének sarkalatos pontjait. Zachariaš hangsúlyozta, nem az önkormányzatok felelősek a rossz gazdasági helyzetért, hibás az a megközelítés melyet a miniszterelnök is gyakran használ.
A mai napig nincs működő lakosság-nyilvántartás. "Tudom, mennyi pénz megy el olyan informatika programokra, melyek nem úgy valósulnak meg, ahogy kellene. Ilyen körülmények között nehéz arról beszélni, hogy a centralizációval pénz spórolható meg. Nem így van. Valójában a centralizáció megfékezi a régiófejlesztési aktivitásokat” – mondta Zachariaš. Előadása végén a ZMOS szombati üléséről szólt: „Kemény ülés zajlott tegnap. A ZMOS nem ért egyet a 2016-2020-ra tervezett állami költségvetéssel, amely nem teszi lehetővé az önkormányzatok feladatainak teljesítését”. Ha nem történik előrelépés, a ZMOS rendkívüli közgyűlést tart, mely akár sztrájkba is torkollhat. Úgy véli, ideje volna Szlovákiában ismét felidézni az európai önkormányzati chartát.
Az autonómia témakörben elsőként Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szólt, előadása címe: „Autonómia-modellek és az önrendelkezés gyakorlata az Európai Unió tagországaiban”. Amit a kisebbség akar, azok legitim kérések, ehhez a jogokat kell megteremteni. „Célunk a megmaradásunk, azt akarjuk, hogy unokáink is magyarok maradjanak. Erre a demokrácia keretein belül az autonómia a legjobb megoldás, amely a hatalom decentralizációját jelenti, a hatalmi kompetenciák átruházását egy területen belül. Az autonómia politikai értelemben egy államon belüli egyes közigazgatási egységek vagy embercsoportok önállóan dönthetnek a kizárólag őket érintő ügyekben. Az autonómia egyfajta védgát a regionális és az etnikai egyensúly megőrzése érdekében, tulajdonképpen egy politikai integrációs vízió. „Az állam oszthatatlansága összeegyeztethető az autonómiával, sőt, konfliktusok feloldásához vezet, megelőzhető vele a kisebbség radikalizálódása is!” – hangsúlyozta előadásában Kántor Zoltán. Területi autonómiának úgy van értelme, ha az adott területen a kisebbség többségben van, ellenkező esetén személyi (perszonális) autonómia lehet a megoldás. Minderre számos európai példa áll már rendelkezésre, mint például az Aland szigetek, Dél-Tirol a védhatalmi státusszal, Katalónia.
Bakk Miklós politológus, a Babes-Bolyai Egyetem tanszékvezetője a kisebbségi autonómia és a közigazgatási rendszer kapcsolatáról szólt. Miután Erdélyben is felerősödtek az autonómia-törekvések, Székelyföld ma is nagyon erős etnikai tömb, felidézte Erdély regionalizációjának történetét.
Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet hálózatfejlesztési igazgatója a nemzeti integráció új esélyeit vázolta fel. Felhívta a figyelmet egy összehangolt jövőkép fontosságára, amihez viszont pontosan fel kell mérnünk, hogy mivel rendelkezünk már, és megfogalmazni, mit akarunk elérni.
Zsoldos Ferenc az autonómia egy létező fajtájának, a Vajdaságban működő Magyar Nemzeti Tanács működését ismertette. A kultúra, az oktatás, a nyelvhasználat és a tájékoztatás területén van döntéshozatala. Miután ezek a legfontosabb identitási jegyek, a Magyar Nemzeti Tanács működését joggal nevezhetik kulturális autonómiának. „Az autonómia cél és eszköz” – mondta, hiszen védelmet nyújt, valamint a nemzetpolitikai célok elérését is segíti. Az autonómiát folyamatosan építeni kell.