Tájékoztató a választási bizottságok tagjai részére

November 15-én (szombaton) zajlanak Szlovákiában az önkormányzati választások. Ekkor választjuk meg az egyes települések polgármestereit és képviselő-testületének tagjait. Mivel a választási bizottságokban sok helyen laikus, civil emberek foglalnak helyet, akiknek nem feltétlenül kell jogászi képzettséggel vagy önkormányzati, bármilyen politikai gyakorlattal rendelkezniük, az alábbiakban röviden összefoglaljuk számukra a legfontosabb tudnivalókat.

Hogyan járjon el a választási bizottság?

1) A választások egész napján ügyelni kell arra, hogy a választási bizottság egyetlen tagja se dobhassa be az urnába a választópolgár szavazólapját.
2) A választásokra kiszabott idő leteltét követően csak azok a választópolgárok adhatják le szavazatukat, akik a választási helyiségben vagy annak előterében tartózkodnak. Ezt követően a helyiséget bezárják, és az elnök a választásokat befejezettnek nyilvánítja.
3) Össze kell számolni, hány választópolgár járult az urnákhoz (hány szavazólap került kiosztásra).
4) Az elnök lepecsételéssel zároltatja (becsomagoltatja) a felhasználatlan szavazólapokat és borítékokat, azon fel nem használt szavazólapok kivételével, melyeket a bizottság elnöke szavazatszámlálás céljából meghatározott és megjelölt a bizottsági tagok jelenlétében.
5) A szavazólapok urnából az asztalra történő kiszórásakor az asztalnak üresnek kell lennie (sem az asztalon, sem a közelében nem lehet íróeszköz, használatlan szavazólap, boríték stb.). Ezt követően az elnök felnyittatja a szavazóurnát és a mozgóurnát. A bizottság az urnák kinyitását követően összekeveri azok tartalmát.
6) A bizottság először kiveszi a borítékokat, és kizárja azokat a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár szabadon helyezett az urnába, anélkül, hogy borítékba tette volna őket. A borítékok számát összehasonlítja a választáson részt vett polgárok számával, akiknek a sorszámát bekarikázta a választópolgárok névjegyzékében. Ekkor derül ki, hogy hány választópolgár kapott szavazólapot és borítékot, vagyis hány választópolgár vett részt a választáson. A megállapított adatot rögzíteni kell a jegyzőkönyv nyomtatvány megfelelő rubrikájában.
7) A borítékokat mindig a bizottság egy tagja nyitja fel, de a bizottság többi tagjával közösen ellenőrzik, hogy a szavazólapok érvényesek-e.
8) Összeszámolják a szavazólapokat. A végösszegnek egyeznie kell a kiadott szavazólapok számával.
9) A bizottság tagjai kötelesek a szavazólap érvényességét rögtön annak a borítékból történő kivétele után megítélni. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a választópolgár nem karikázott be egyetlen jelöltet sem, vagy több jelöltet karikázott be, mint ahányat lehetséges. Az érvénytelen szavazólapokat olyan helyen kell elhelyezni, ahol nem fognak akadályozni senkit.
10) Az a személy, aki ellenőrizte a szavazólapokat, elkezdi újra átnézni a polgármesterjelöltekre leadott szavazólapokat, és jelenti az egyes jelöltek szavazatait. Ebben a tevékenységben a bizottság többi tagja ellenőrzi. A bizottság egyik tagja rögzíti az egyes jelöltek kapott szavazatait a dokumentumba. A bizottság egy másik tagja külön papírra rögzíti a szavazatok számát. A bizottság többi tagja mindkettőjüket ellenőrzi.
11) Az egyes jelöltekre leadott szavazatok jelentése után úgy kell a szavazólapokat egymás mellé tenni, hogy a szavazólapok szem előtt legyenek, és ne lehessen velük a továbbiakban manipulálni.
12) Miután minden szavazólap átnézésre került, össze kell számolni az egyes jelöltek szavazatait. Az összes jelöltre leadott szavazatok összegének meg kell egyeznie a polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazólapok számával. Abban az esetben, ha a két szám nem egyezik, a bizottság visszatér a 11-es ponthoz (az egyes jelöltekre leadott szavazatokat újra ellenőrzi és rögzíti.).
13) Abban az esetben, ha a két eredmény megegyezik, a választások érvényesek, és fel lehet venni a jegyzőkönyvet.
14) Ugyanez az eljárásmód érvényesül a képviselőkre leadott szavazólapok esetében, azzal az eltéréssel, hogy egy tag jelenti a szavazatok számát, ketten ellenőrzik őt, és legalább két bizottsági tagnak kell rögzítenie az eredményt az egyes jelöltekre leadott szavazatok összeszámlálására szolgáló szavazólapokra.

Választási csalás, választási korrupció
Mit mond a törvény?

Az önkormányzati választások rendjét a 346/1990. számú, a községi önkormányzatok szerveinek megválasztásáról szóló törvény szabályozza. Ez a törvény ugyan nem határozza meg a választási csalás fogalmát, de a szlovák Büntető Törvénykönyvre hivatkozik (60.§., Bírságok). A szlovák Büntető Törvénykönyv (a Tt. 300/2005. számú Büntető Törvénykönyv a későbbi jogszabályok értelmében) kétféle bűncselekményt határoz meg a választásokkal kapcsolatban.
 

351. §
A választások és népszavazás előkészítésének és lefolytatásának meghiúsítása

* Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel, esetleg megtévesztéssel akadályoz választójogának gyakorlásában vagy a népszavazáson történő részvételben, vagy valakit ily módon kényszerít alkotmányos jogainak gyakorlására, hat hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
* Az (1) bek. szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben foglalt alkotmányos jogok gyakorlásával összefüggésben
– tudatosan helytelenül számolja meg a szavazatokat, vagy megsérti a szavazás titkosságát,
– vagy más módon hiúsítja meg ezen alkotmányos jogok gyakorlását.
* Egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az az elkövető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt bűncselekményeket
– súlyos módon,
– hivatalos személyként,
– különleges indítékkal, vagy
– nyilvánosan
követi el.
 

336.a §
Választási korrupció

(1) Aki közvetlenül vagy közvetítő által kenőpénzt ad, ajánl fel vagy ígér annak, aki választójoggal rendelkezik, vagy részt vehet a népszavazáson, vagy a Szlovák Köztársaság elnökének leváltását célzó népszavazáson, abból a célból, hogy
– bizonyos módon szavazzon,
– ne szavazzon bizonyos módon,
– egyáltalán ne szavazzon,
– ne vegyen részt a választáson, népszavazáson, vagy a Szlovák Köztársaság elnökének leváltását célzó népszavazáson, vagy ennél az oknál fogva közvetlenül vagy közvetítő által kenőpénzt ad, ajánl fel vagy ígér másnak, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a választójog gyakorlásával, a népszavazáson való részvétellel vagy a Szlovák Köztársaság elnökének leváltását célzó népszavazással összefüggésben közvetlenül vagy közvetítő által saját részre vagy más személy részére kenőpénzt fogad el, kér vagy annak fizetésére kér igéretet, azért, hogy
– bizonyos módon szavazzon,
– ne szavazzon bizonyos módon,
– egyáltalán ne szavazzon,
– ne vegyen részt a választáson, népszavazáson vagy a Szlovák Köztársaság elnökének leváltását célzó népszavazáson, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az az elkövető, aki az (1) bekezdésben foglalt bűncselekményt
– súlyos módon,
– hivatalos személyként,
– különleges indítékkal, vagy
– nyilvánosan
követi el.

A választásokkal összefüggő rendeleteket az egyes linkekre kattintva itt találja: http://www.minv.sk/?volby-oso2014. A további választásokat szabályozó törvények megnevezését és számát itt érheti el: http://www.minv.sk/?volby-predpisy.