Tisztújítást tartott az SZVFT (ZMOS)

Április 28–29-én a pozsonyi Incheba kongresszusi központjában tartotta meg soros, 26. közgyűlését a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása. Az alapszabályzatának megfelelően új elnököt választott, ezúttal a falvak polgármestereinek sorából, Michal Sýkora, Csorba polgármestere személyében.
Sýkora az 1219 regisztrált küldött szavazatinak 69,5 százalékát szerezte meg. Székfoglaló beszédében azt emelte ki, nem az elnök személye a fontos, hanem a Társulás tagszervezeteinek és szerveinek együttműködése. Legfontosabb feladatainak a polgármesterek jogállásának és jutalmazásának kérdését, valamint a községekről szóló törvény módosítását tartja. Mindkettőre megérett az idő, mondta. Nagy feladat lesz a kis települések helyzetének rendezése is, mert mint ismeretes, számos apró faluban senki nem vállalja a polgármesteri vagy képviselői megbízatást. Erre a kérdésre a regionális szervektől vár megoldási elképzeléseket. Szeretné fenntartani az SZVFT státusát is a kormánnyal és a parlamenttel szemben, mert a partneri viszonyt elengedhetetlennek tartja.
Első sajtótájékoztatóján Sýkora kitért arra is: el kell érni a helyi önkormányzatok elégséges finanszírozását, a pénzügyi decentralizáció végrehajtását és a saját bevételek növelését. Párhuzamosan korszerűsíteni kell az önkormányzatok működtetését is. Bízik abban, hogy az önkormányzatok életében dinamikus és sikeres időszak következik, melynek része, hogy a törvénymódosítások során a falvakra és városokra vonatkozó következményeket is jobban szem előtt tartja a kormány és a parlament.
Sýkora a szervezet vezetői csapatát a közeljövőben állítja össze, egyelőre csak azt tudja, ki lesz a legközelebbi munkatársa.
A kongresszust köszöntötte az államfő, a kormányfő és a parlament elnöke is. Hogy parlamenti választások közelegnek, abból is tapasztalható, hogy Robert Fico kormányfő ismét komoly ígéreteket tett az önkormányzatok képviselőinek. Nem csupán a természetes személyek jövedelemadó-hányadának emelését (70%) helyezte kilátásba, hanem az iskolafenntartó önkormányzatok nagyobb beleszólását is az iskolaigazgatók kinevezésébe, és a közbeszerzési eljárás nélküli árubeszerzés értékhatárának emelésére (3-5000 euró az eddigi 1000 helyett) is ígéretet tett. Arról persze nem beszélt, hogy a hatáskörök átvilágítása és az önkormányzatok által végzett állami feladatok finanszírozásának rendezése négy év alatt sem valósult meg. Az átvilágítás csúfosan megbukott azon, hogy az érintett minisztériumok nem tudták konkrétan kimutatni, mennyibe kerül évente az átruházott állami feladatok végzése (pl. az anyakönyvek vezetése). Mindentől függetlenül Robert Fico elismeréssel szólt az önkormányzatok munkájáról, mely fontos támasza volt a kormánynak is.
Andrej Kiska államfő beszédében leginkább a közbeszerzési törvénnyel foglalkozott, melyet kifürkészhetetlen labirintusnak nevezett, mely nem segíti a községek munkáját, csak az életüket nehezíti. Kiska szerint a jogszabály működését minősíti, hogy egyre kevesebb cég jelentkezik a közbeszerzési pályázatokra, a tenderek így elhúzódnak, s nem az állami és közszféra szolgáltatásainak javulását hozzák, hanem – mindenkit eleve csalónak tartva – a köz- és magánszféra közti üzleti kapcsolatokat korlátozzák. Az államfő felajánlotta, hogy közvetít a törvényalkotók meg az önkormányzati és civil szféra közt a jobb törvény megszületése érdekében.
A leköszönő elnök, Jozef Dvonč értékelte a 25. kongresszus óta végzett munkát, kiemelte, hogy bár kompromisszumok árán, de a társadalmi-politikai helyzethez képest el tudták látni a helyi önkormányzatok érdekképviseletét. Szemrehányást nem tett senkinek, mert a tanácskozásnak ünnepi jellege is volt. A szervezet fennállásának 25. évfordulóját ülte.