Új jogszabály a polgárok tartózkodási helyének nyilvántartásáról

2013. augusztus 1-jétől végre törvény is szabályozza, hogy a szlovák állampolgárságukat „elvesztő” sorstársaink formálisan ki által és hogyan foszthatók meg állandó szlovákiai tartózkodási helyüktől (korábban: lakhely). A tartózkodási hely bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló törvény idei módosításáig ugyanis nem létezett végrehajtó jogszabály a 2010-ben meghozott, a kettős állampolgárság intézményét a szlovák jogrendből kizáró állampolgársági törvényhez.

Az új rendelkezések most már törvényben is a kerületi székhelyek körzeti hivatalainak adják feladatul, hogy töröljék a központi nyilvántartóból az állampolgárságukat vesztőket. Ugyanakkor a szlovák állampolgárságot szerzők esetében a belügyminisztérium kötelességévé teszi a nyilvántartásba vételt.
Új rendelkezés a törvényben, hogy mindenkinek, aki 90 napnál hosszabb időre külföldre utazik, a lakhelynyilvántartónál ezt be kell jelentenie, és ezáltal a külföldi tartózkodás idejére (állandó vagy ideiglenes) szlovákiai tartózkodási helyét is megszüntetik. Mint ismeretes, ez a változás éles vitákat gerjesztett, s még a köztársasági elnök is azok pártjára állt, akik ezt a változtatást nem helyeslik, de a parlamenti kormánytöbbség megtörte az államfői vétót. Hogy a kormánynak mi a valódi célja azzal, hogy pl. egy, valamely EU-tagállamban vagy az Egyesült Államokban (esetleg másutt) tanuló vagy dolgozó polgár szlovákiai tartózkodási helyét megszüntesse, egyelőre csak sejteni lehet. Nem valószínű ugyanis, hogy épp azokat, akiket az Interpollal kell köröztetni, fárasztani fogják magukat ilyetén kötelességük teljesítésével. Sokkal kézenfekvőbb, hogy a nagy spórolási igyekezetben szenvedő kormányzat a jövedelemadó-hányad önkormányzatoknak történő visszaosztásakor akar élni majd ezzel a nyilvántartással, hogy ne kelljen a „fejpénzt” átutalnia azok után, akik – hazai lehetőség híján – külföldön keresik meg maguknak és családjuknak a mindennapi kenyérre valót (vagy külföldön tanulnak). Hiszen köztudomású: a pénzügyminisztérium, a statisztikai hivatal és a községek lakosság-nyilvántartási kimutatásai jelenleg is más-más számokat mutatnak.
Más érdekesség az új jogszabályi rendelkezésekben, hogy elektronikus központi lakosság-nyilvántartó is készül, melybe a községi bejelentőhely vagy a rendőrség viszi majd be a tételesen felsorolt adatokat. S miközben a magát és családját tartózkodásra bejelentő polgárnak nem kötelessége a nemzetiségét bejelenteni – maga döntheti el, akarja-e, hogy ezt az adatot vezessék róla –, a hatóságnak – a központi nyilvántartóval kapcsolatosan – ezt már kötelező jelleggel előírja a jogszabály. Arról viszont nem rendelkezik, ki és milyen alapon fogja eldönteni, kinek milyen nemzetiség írandó be a nyilvántartóba.
Külön izgalmas fejezete a nyilvántartóban szereplő adatok kezelésének a titkosszolgálat, katonai elhárítás és nemzetbiztonsági hatóság speciális jogosultsága a ki- és bejárásra, hogy benne kreálhatnak és megszüntethetnek személyeket… Azt viszont nem mondja ki ez a jogszabály, hogy pl. ha belőlem kreálnak valamilyen célra még egyet, azt legalább az „embermásom” megszüntetését követően a tudomásomra kelljen hozni. Meglehet, 2001. szeptember 11-e után ezen az ún. demokratikus világ hangadói nem akadnak fenn…
(Mindezen és egyéb érdekességeket is kiolvashatnak a törvényből immár magyar nyelven is honlapunkon a kedves látogatók, olvasók a „Törvények” rovatunkban.)

-ngyr-