V. Önkormányzati Szabadegyetem - péntek délutáni előadások

Az oktatásüggyel foglalkozó délutáni előadások első felszólalója Tóth Tibor weblapfejlesztő volt, aki bemutatta magyariskola.sk címmel idén tavasszal indított honlapját. Mint elmondta, a weboldallal az a célja, hogy a szülőket, pedagógusokat, diákokat egy platformra sikerüljön emelni, hogy megbeszélhessék a gondjainkat. A honlap első sikereként a magyar iskolák megmaradásáért indított petíció felkarolását emelte ki.
Jerasz Anikó, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács képviseletében a vajdasági magyarok tapasztalatait (és sok tekintetben megszívlelendő eredményeit) ismertette. Mint elmondta, az MNT az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra terén érte el az elmúlt években a legnagyobb sikereket. Fő célkitűzésük az volt, hogy a magyarul tanuló diákok számának és aránya növekedjék a vajdasági magyar oktatásban, valamint az oktatás színvonalának emelését. A Vajdaságban 152 oktatási intézmény van, ezek közül 38 kiemelt státust kapott, mert fontosak a közösség számára. Tíz intézményben csak magyarul folyik az oktatás, ezek ezért nem lettek kiemelve. Nyolc középiskolában a jogokat egy részben a Nemzeti Tanács átvette. Nyolc iskolában többségében magyar nyelvű az oktatás. Ezek is bekerültek a kiemelt intézmények státusába. A színvonal emelésének szándékára jellemző, hogy a magyar oktatást igyekeznek anyanyelvi tankönyvek kiadásával és az oktatási programok átalakításával ösztönözni. 152 magyar tankönyvet adtak ki(!), emellett magyar vonatkozású tananyagokat, tankönyvi mellékleteket. Egy év alatt 203 ezer eurót osztottak ki pályázati támogatásként. Minden óvodát, iskolát felkeresnek év elején, brosúrákat osztanak. Megemlítette, hogy a vajdasági magyar oktatás is élvezi a Bethlen Alap és a Rákóczi Szövetség támogatását. Azokból a falvakból, ahol nincs magyar iskola, a közeli iskolába iskolabuszokkal szállítják a gyerekeket, sőt az óvodásokat is. Ez mintegy 300 diákot érint. Magyar nyelvű napközik indultak. 2010-től emelkedett a szórványtelepüléseken a magyar nyelven tanulók aránya! Sajnos, a vajdasággi elvándorlásnak is betudható, hogy a magyar nemzetiségű tanulóknak 20%-a nem tanul az anyanyelvén, míg a középiskolákban örvendetesen növekedett a tanulók száma (az alapiskolát végzettek 90% tanul tovább). Ez nem tartalmazza a Magyarországon tanulók arányát.
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója előadásában oktatásügyünk fő problémáira mutatott rá. Ezeknek okait a politikai megosztottságunk és magyarság fogyása jelentik. Az előadó első helyen említette a szlovákiai magyar oktatás rendezetlen jogállását, amelynek tulajdonképpen hiányzik a törvényes alapja, hiszen a 245/2008-as közoktatási törvény nem különböztet meg magyar nyelvű iskolákat, csak oktatási nyelvet. A Közoktatási Tanács annak idején az MKP–Most-Híd közti egyeztetésen javasolta egyfajta minimum megfogalmazását, ebből azonban az utóbbi párt kifarolt. Ugyanakkor egy érdekes jelenségre is rámutatott: 1990 óta fogy a magyar iskolákban a tanulók száma, ám az országos adatokhoz képest az arány megmaradt! 25 százalékkal fogyott a magyar gyerekek számra, de fogyott a szlovák is. Rámutatott, hogy miközben közel 700 oktatási intézményünk van, 120 (46%) olyan iskolánk van, ahol a gyerekek száma nem éri el az 50-et. A kisiskolák kapcsán a probléma egyik oka, hogy a „fejkvótát” annak idején 250 tanulós iskolákra kalibrálták. Fodor Attila szerint miközben 510 településen a magyarok számaránya meghaladja a 15%-ot, riasztó tény, hogy ebből 200 településen nincs magyar óvoda! További gondot jelent a városi nagy iskolák elszippantó hatása, s ezzel együtt a kisiskolák sorvadása, az iskolák (és önkormányzatok) egymás közti rivalizálása, a gyerekek átcsábítása, de az is, hogy még mindig magas a szlovák iskolában tanuló magyar gyerekek aránya. Ugyancsak kiemelte a nyolcéves gimnáziumok nem mindig pozitív hatását. Ugyanakkor az oktatási szakember követendő példaként említette az iskolaközpontok lehetőségeit, példaként említve a komáromi Marianumot, ahol a gyermek lényegében egy intézményt látogat az óvodától a középiskola érettségijéig.
A következő előadó Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese volt, aki az egyházi iskolák szerepéről beszélt. Közismert, de nem mindenki tudja, hogy a református egyház a rendszerváltás óta 7 alapiskolát alapított és üzemeltet, ezen kívül 2 gimnáziumot (Rimaszombat, Léva). Ezek az iskolák „erős várai” a szlovákiai magyar oktatásügynek.
A nap utolsó felszólalójaként Csáky Csongor, a Ráckóczi Szövetség főtitkára a szövetség tevékenységéről beszélt. A Rákóczi Szövetségnek immár megkerülhetetlen szerepe van a Kárpát-medencei magyar iskolák támogatásában. Mindemellett például tavaly 40 központi rendezvényt tartott, 40 000 résztvevővel (képzések, táborok stb.). 12 000 gyereknek tette lehetővé, hogy utazzon, és megtapasztalja az anya- és az utódállamok magyarságának helyzetét (például dunaszerdahelyi gyerekek a Székelyföldre). Szólt az iskolaválasztási programról, amely annak idején eredetileg Felvidékre fókuszált, de napjainkban már Kárpát-medencei programról beszélhetünk, amelynek minden magyar gyerek részese (13 ezer család), kezdve az óvodától. A szövetség munkatársai felkeresnek minden falut, ahol magyar iskola működik, és gratulálnak a családoknak.

A péntek délelőtti előadásokról (gazdaságfejlesztés, gazdasági megerősödés) ITT olvashat
A szombati előadásokról (szórványprogram, felvidéki hungarikumok) ITT olvashat
 

A rendezvény főtámogatója a Bethlen Gábor Alap