Változás a ZMOS élén

Vitákban, kritikákban bővelkedő volt az érdekvédelmi szervezet közgyűlése, néha úgy tűnt, összeveszhetnek a városok és falvak, szakadás is történhet, ám ezt sikerült végül elkerülni. Azon az áron is, hogy új elnök, Liptóújvár (Liptovský Hrádok) polgármestere vezeti az elkövetkező négy évben a Szlovákiai Városok és Falvak Társulását. A május 22–23-ai pozsonyi kongresszuson abszolút többséggel Branislav Trégert választották meg a küldöttek az érdekvédelmi szervezet elnökévé.
Tréger 2008 óta Liptóújvár polgármestere, 2009-től a Zsolna megyei képviselőtestületének is a tagja, 2015-2017-ben megyei alelnök is volt. A ZMOS-ban korábban tagja volt az országos tanácsnak, dolgozott az oktatásügyi szakbizottságban is.
Az elnöki székért négyen szálltak versenybe, az eddigi elnök, Michal Sýkora azonban a tanácskozás megnyitásakor bejelentette visszalépést. Indokul azt hozta fel, hogy szeretné megőrizni a szervezet egységét, mivel az utóbbi időben egyre több kifogás érte a munkájukat, elsősorban az érdekérvényesítés erőtlenségét, a passzivitást, a kezdeményezések elmaradását rótták fel sokan a ZMOS vezetőinek. A városok – elsősorban a megyeszékhelyek – polgármesterei voltak e téren hangadók, kifogásolták, hogy a társulás nem dolgozta ki a közigazgatás megreformálásának javaslatát, de a városok és falvak önkormányzatainak érdekeit sem védte meg a kormány szociális intézkedéseinek bevezetésekor, holott azok költségei az önkormányzati kasszákat terhelik.
Erőteljes kifogásokat fogalmazott meg a ZMOS munkájával szemben Trencsén polgármestere, Richard Rybníček, aki bejelentette azt a szándékát is, hogy városa kilép a szervezetből és a Szlovák Városok Uniójához csatlakozik, amelyben megpályázza majd az elnöki tisztséget is. Rybníček szerint belép az Unióba Zsolna, Kassa, Besztercebánya és Nyitra városa is, Nagyszombat pedig, mely már most is tagja az Uniónak, a ZMOS-ból is kilép. Kifogásolta, hogy a ZMOS mint érdekvédelmi szervezet nem állt elő közigazgatási reformtervezettel, hogy mindig csak a kormány lépéseire reagál, miközben képtelen arra, hogy az önkormányzatokra, a helyi költségvetésekre károk intézkedéseket – például a kormány készülő legújabb szociális csomagját – megakadályozza. A közgyűlési határozatok ennek köszönhetően a korábbinál erőteljesebbek lettek.
A közgyűlés legfontosabb témái a finanszírozás, az alkalmazottak bérezése, a hulladékgazdálkodás, az oktatásügy – elsősorban az óvodai és alapiskolai ingyenes étkeztetés –, az új építésügyi törvény, a földrendezés és vagyonjogi kérdések rendezése voltak. Erre alapozva születtek meg a közgyűlési határozatok is, melyekben
A) kérik az SZK kormányát és Nemzeti Tanácsát olyan legiszlatív intézkedések meghozatalára, melyek értelmében
1. a kormány hatáskörében átfogó központi államigazgatási szerv jönne létre a helyi önkormányzatok ügyeinek intézésére helyi és területi fejlesztési minisztérium formájában;
2. konkrét földrendezési eljárást dolgoznak ki a helyi és megyei önkormányzatok tulajdonában lévő létesítmények alatti állami és magántulajdonban lévő földterületek községi tulajdonba adására, párhuzamosan a földrendezési programmal és előre meghatározott feltételek szerinti állami finanszírozással;
3. folytatódik a helyi önkormányzatok modernizálása a hatályos nemzeti program szerint.
B) elutasítják olyan törvényalkotási intézkedések elfogadását, melyek növelik az adóalapcsökkentő tételeket, új jóváírható tételeket, adóbónuszokat, adómentességeket vezetnek be a személyi jövedelemadók vonatkozásában; nem értenek egyet olyan kormányzati és képviselői indítványok elfogadásával, melyek csökkenti a személyi jövedelemadó-alapot a természetes személyek jövedelemadója vonatkozásában, mivel ezek jelentős mértékben csökkentik a városok és falvak bevételeit.
C) elutasítják, hogy törvénymódosítások útján növeljék a városok és falvak kötelező kiadásait úgy, hogy reális pénzügyi fedezetet nem társítanak hozzá, hogy ugyanígy változzon a magán szociális intézmények, az óvodai és iskolai ellátás a városok és falvak érdekvédelmi szervezeteinek előzetes hozzájárulása nélkül; az állami prioritásokkal kapcsolatos költségek ellenőrizetlen növekedése ugyanis azzal fenyeget, hogy a városok és falvak nem lesznek képesek lakosaiknak megfelelő minőségben biztosítani a nekik járó közszolgáltatásokat.
D) a kongresszus javasolja a ZMOS-nak, hogy az alábbi fő célok teljesítésén munkálkodjon:
1. Komplex módon figyeljen a városok és falvak összes hatáskörének finanszírozási problémáira, helyezzen súlyt a saját bevételek fokozatos növelésre, az államigazgatás átruházott hatásköreire folyósított pénzügyi átutalások nagyságának objektivizálására.
2. Őrizze meg a városok és falvak finanszírozásának rendszerét és az adófelosztást. Elemezze további pénzügyi eszközök becsatolási lehetőségét a városok és falvak eredeti hatásköreinek finanszírozására.
3. Olyan törvényi változásokat szorgalmazzon, amelyek javítják a városok és falvak státusát az eredti hatásköreikbe területeken, főként az oktatásügy, a szociális ügyek, a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem terén.
4. Kérje, hogy a fiskális decentralizáció elveivel összhangban legkésőbb két éven belül állami finanszírozásba kerüljenek a magán speciális óvodák, speciális iskolai klubok, speciális nevelőintézetek és a speciális pedagógia, valamint pedagógiai-pszichológia tanácsadók és prevenciós intézmények.
5. Állíttassa le a minisztérium által javasolt változtatásokat a magán szociális intézmények működésének városi és községi költségvetésből történő kötelező finanszírozásáról. Szorgalmazzon olyan változásokat, hogy a városok és falvak költségvetésükből önkéntes alapon támogathassák a magán szociális intézmények klienseit, ne azok tulajdonosait és üzemeltetőit kelljen finanszírozniuk.
6. Az építésügyi törvény létrehozása során szorgalmazza, hogy minden építésügyi eljárást a helyi önkormányzat folytasson le átruházott állami feladatként, teljes állami finanszírozás és módszertani tanácsadás mellett.
7. Szorgalmazzon változásokat a városok és falvak teljeskörű téli útkarbantartási kötelességére vonatkozóan.
8. Követelje a strukturális alapokból az önkormányzati projektekre elkülönített EU-s pénzügyi eszközök teljes felhasználhatósága feltételeinek megteremtését, az összegek növelését, a pályázati módok egyszerűsítését, hogy aprófalvak is fel tudjanak használni ilyen forrásokat. Követelje az önkormányzatok által kezdeményezett beruházási projektekre szóló felhívások kiírását, s ne engedje meg, hogy az integrált regionális operatív program eszközeit az integrált infrastruktúra operatív programra csoportosítsák át.
9. Az EU új költségvetési programozási időszakának előkészítésébe ültesse át a ZMOS 2021-2027-es tervezési dokumentumát.
10. Szorgalmazza a városok és falvak követeléseit az információhoz való szabad hozzáférési joggal kapcsolatos kötelességek egyszerűsítésére.
11. Támogassa a helyi önkormányzatok modernizációs és elektronizációs folyamatát, kiterjesztve azt minél több digitális szolgáltatásra, az adminisztrációs terhek csökkentésére és a helyi kompetenciák gyakorlási hatékonyságának növelésére. Készítsen komplex felmérést a ZMOS – DEUS – DCOM kapcsolatokról, független vizsgálatot az IS DCOM működéséről, önkormányzatok általi kihasználtságának hatékonyságáról.

(Forrás: zmos.sk, ts)